Nemsokára átlépjük a másfél fokot

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legújabb jelentése szerint 80 százalék a valószínűsége annak, hogy a globális éves átlaghőmérséklet változása, amelyet egy adott év januárja és decembere között számítunk, átmenetileg meghaladja az iparosodás előtti szinthez képest vett 1,5 °C-ot a következő öt évből legalább egyben. Ez egy nagyon komoly figyelmeztetés, ugyanis egyre közelebb kerülünk az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Egyezményben kitűzött határokhoz. A baj csak az, hogy az egyezmény évtizedekre szólt, nem pedig egy-öt éven belül bekövetkező hőmérséklet-változásra. A WMO jelentése szerint a globális átlagos felszíni hőmérséklet 2024 és 2028 között – az előrejelzések szerint – nagyjából 1,1-1,9 °C fokkal lesz magasabb, mint az 1850-1900 közötti, iparosodás előtti időszakban. A WMO kutatói szerint 86% a valószínűsége, hogy ebben az öt évben legalább egyszer új hőmérsékleti rekord születik, megdöntve ezzel a 2023-ast, amely jelenleg a legmelegebb év volt a mérések szerint. Továbbá 47% esély van arra is, hogy a 2024-2028 közötti ötéves periódus teljes időszakában meghaladja a globális átlaghőmérséklet növekedése a 1,5 °C-ot. Ez az arány a tavalyi jelentés szerint még csak 32% volt 2023-2027-re vonatkozóan.

Évek óta vizsgálják, hogy mennyire valószínű, hogy egy ötéves időszakban átlépjük legalább egyszer a másfél fokot. 2015 óta ez az arány fokozatosan növekszik. 9 évvel ezelőtt ennek a bekövetkezése még egyenlő volt a nullával, 2017 és 2021 között 20%-os volt a túllépés esélye, 2023-2027-re pedig már 66%-ra nőtt. Jelenleg 80%-nál tartunk.

Az ENSZ főtitkára, António Guterres a jelentés ismeretében sokkal ambiciózusabb éghajlat-politikai intézkedésekre szólított fel, nem sokkal a június 13-15-i olaszországi G7-csúcs előtt. Felidézte, hogy a Copernikus Éghajlatváltozási Szolgálat havonta megjelenő elemzése és adatai szerint az elmúlt 12 hónap mindegyike új globális hőmérsékleti rekordot jelentett. Ezek tükrében pedig az elmúlt 12 hónap (2023. június – 2024. május) globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, amely 1,63°C-kal haladja meg az 1850–1900 közötti átlagot.

Ko Barrett, a WMO főtitkár-helyettese szerint sajnos a statisztikák mögött az a szomorú valóság húzódik meg, hogy messze vagyunk a Párizsi Egyezményben meghatározott célok elérésétől. Sürgősen többet kellene tennünk az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, különben egyre súlyosabb árat fogunk fizetni. A WMO most megkongatta a vészharangot, hogy a 1,5°C-os szintet egyre gyakrabban léphetjük túl. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az átmeneti túllépések nem jelentik a 1,5 °C-os cél végleges elvesztését, hiszen ez a jelenlegi elemzések szerint évtizedeken át tartó folyamatot jelent.

A Párizsi Egyezményben az országok megállapodtak abban, hogy a hosszú távú globális átlaghőmérsékletet jóval 2°C alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy ezt az évszázad végére 1,5°C-ra korlátozzák. A tudományos közösség többször is figyelmeztetett arra, hogy az 1,5 °C-ot meghaladó felmelegedés súlyosabb éghajlatbeli változásokat és szélsőséges időjárást eredményez. Ezeket a folyamatokat már jelenleg is érezzük, gondoljunk csak a hőhullámokra, a szélsőséges esőzésekre és aszályokra, a sarki és tengeri jég, illetve a gleccserek csökkenésére, a gyorsuló tengerszint-emelkedésre, vagy az óceán felmelegedésére.

A Föld átlagos hőmérséklete 2023-ban 1,45 °C-kal (± 0,12 °C) haladta meg az iparosodás előtti értéket a WMO 2023-as globális éghajlati jelentése szerint. Ez volt a legmelegebb év a mérések kezdetete óta. Ugyanakkor ehhez jócskán hozzájárult az erős El Niño jelenség is, amely mostanra szinte teljesen leállt, pedig ez a tavalyi globális hőmérsékletet növelte. A WMO új eredményei a következő időszakra ennek ellentétét, a La Niña kifejlődését jelzik, amelyek egy hűvösebb trópusi Csendes-óceánt vetítenek előre rövid távon. De a következő öt év globális hőmérséklete valószínűleg az üvegházhatású gázok miatt továbbra is folyamatosan melegedni fog.

Forrás: WMO