Óriási kontrasztokkal és átlag feletti meleggel búcsúzott a május

Miközben az ország nagy része májusban is tovább szomjazott, a délnyugati és déli tájakon valóságos özönvíz zúdult le. A Délnyugat-Dunántúlt az átlagosnál kissé hűvösebb (16 °C körüli) és kifejezetten nedves, helyenként 90-110 milliméter feletti csapadékot hozó időjárás jellemezte. Az Alföld és az északkeleti régió ezzel szemben egyértelműen aszályos arcát mutatta: a magas (17-18 °C-os) középhőmérséklethez kritikusan kevés, sok helyen a 30 millimétert is alig elérő csapadék társult, ami tovább súlyosbította a tavaszi szárazságot.

Jócskán az átlag felett: az Alföld volt a hőség központja

A havi középhőmérsékleti térképen jól kirajzolódik egy markáns északnyugat-délkeleti, valamint egy domborzat által kiváltott hegyvidéki hatás.

Az ország döntő részén a meleg, kora nyárias időjárás dominált az utolsó tavaszi hónapban is már.

A Tiszántúl és a Duna-Tisza közének déli fele volt a legmelegebb. Itt a középhőmérséklet szinte mindenütt túllépte a 17 °C-ot, a déli határvidéken és a Tisza mentén (pl. Szeged, Kecskemét tágabb környezetében) nem egy helyen a 17,6 és 18,0 °C közötti értékek voltak a jellemzőek.

A Dunántúlon a medencehatás és a nyugati határszél hűvösebb légtömegei miatt alacsonyabb, többnyire 16,0 és 17,0 °C közötti középértékeket mértek. A Nyugat-Dunántúl legszélén (Alpokalja) 16 °C alá, 15,7 °C-ra is süllyedt a havi átlag.

Az Északi-középhegység és a Bakony magasabb egységei élesen elütnek a környezetüktől. A legalacsonyabb havi középhőmérsékletet a Mátra/Bükk régiójában regisztrálták, ahol a csúcsokon és a zárt, fagyzugos völgyekben 11,6 °C-os és 13,4 °C-os lokális minimumok is kialakultak.

Kettészakadt az ország

Míg a hőmérséklet viszonylag homogénebb eloszlást mutatott, a csapadéktérkép szélsőséges, szinte végletes különbségekről tanúskodik. A rendkívül aszályos április után a májusi csapadék sem érte el a kívánt szintet. Az eddig beérkezett adatok alapján az országos havi átlag csupán 52,8 milliméter volt, ami 18 %-kal marad el a 64,5 milliméteres éghajlati normától. A részleteket megvizsgálva azonban látszik, hogy az ország teljesen kettészakadt.

Az ország délnyugati harmada kifejezetten csapadékosnak bizonyult. A Zala, Somogy és Baranya vármegyéket lefedő zöld és kék foltok 70–90 milliméter közötti, sőt a legnyugatibb határszélen (Őrség) 117 milliméteres havi összeget mutatnak. Ez a lokális záporoknak, zivataroknak és a frontokkal érkező nedves hullámoknak köszönhető.

Ezzel éles kontrasztban az ország északkeleti és keleti harmada (különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye, valamint a Jászság) rendkívül száraz maradt. Az itt látható sárgás-homokszínű foltok tanúsága szerint a csapadékösszeg nagy területen a 30 millimétert sem érte el, sőt helyenként csupán 22–23 milliméter hullott a teljes hónapban.

Érdekes anomália az Északi-középhegység (Mátra és Bükk) környezete, ahol a környező szárazabb, 30–40 milliméteres síkvidéki területekből kiemelkedve egy 60–70 milliméteres csapadékmaximum figyelhető meg, amit a domborzat kényszerfeláramlást segítő (orografikus) hatása magyaráz.