Rekordmeleg az óceánokban: új korszak küszöbén állhat a Föld

A világ óceánjai soha nem voltak ilyen melegek június végén. Az európai Copernicus Klímaváltozási Szolgálat (C3S) és a Copernicus Tengerfigyelő Szolgálat (CMEMS) egymástól független mérései szerint 2026. június 21-én a globális tengerfelszíni hőmérséklet meghaladta a 2023-as és 2024-es rekordokat is.

A C3S adatai alapján a napi átlagos tengerfelszíni hőmérséklet elérte a 20,86 Celsius-fokot, míg a Copernicus Marine mérései 21,0 Celsius-fokot mutattak. Bár a különbség első pillantásra csekélynek tűnhet, a kutatók szerint ezek az értékek egyértelmű jelzései annak, hogy a globális óceánok egyre gyorsabban melegszenek.

A világóceán hőmérsékletének alakulása, kiemelten az utóbbi 3-4 évben. Az ábra a Climate Pulse és a MyOceanHealth ingyenesen elérhető alkalmazásaival készült grafikonokat ötvözi.

A rekord nem érte váratlanul a tudományos közösséget. Június elején a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hivatalosan is bejelentette az El Niño jelenség kialakulását a Csendes-óceán egyenlítői térségében. Ez a természetes éghajlati ciklus rendszerint tovább növeli az óceánok hőmérsékletét, miközben jelentősen átalakítja a világ időjárási mintázatait. Mindez most egy olyan háttérre épül rá, amelyet már eleve a klímaváltozás miatt szokatlanul meleg tengerek jellemeznek.

Az elmúlt három év során a sarkvidékeken kívüli óceánok átlagosan 0,35–0,73 Celsius-fokkal voltak melegebbek a hosszú távú átlagnál, az idei júniusi eltérés pedig minden korábbi értéket felülmúlt.

A Copernicus szakértői szerint a jelenlegi helyzet akár egy új éghajlati szakasz kezdetét is jelentheti. Carlo Buontempo, a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat igazgatója úgy fogalmazott: a mostani körülmények azt jelezhetik, hogy ismét ismeretlen területre lépünk. Ha az óceánok ilyen magas hőmérsékleten maradnak, miközben az El Niño tovább erősödik, a következő hónapokban újabb globális hőmérsékleti rekordok dőlhetnek meg.

A felmelegedő óceánok hatása messze túlmutat a tengereken. A melegebb víz több energiát biztosít a viharoknak, fokozza a párolgást, így növeli a heves esőzések és az árvizek kockázatát. Emellett gyorsítja a tengerszint-emelkedést és a jégtakarók olvadását, miközben komoly terhelést jelent a tengeri ökoszisztémák számára is.

A magasabb tengerfelszíni hőmérséklet egyre gyakoribb és intenzívebb tengeri hőhullámokat idéz elő. Ezek nemcsak a korallzátonyokat és a halállományokat veszélyeztetik, hanem a part menti gazdaságokra is komoly hatással lehetnek, sőt a szárazföldi hőhullámok kialakulását is felerősíthetik.

Az El Niño ráadásul jelentős hőforrásként működik a légkör számára, ami tovább emelheti a globális átlaghőmérsékletet és világszerte átrendezheti az időjárási viszonyokat.

A két Copernicus-szolgálat eltérő módszerekkel jutott ugyanarra a következtetésre, ami tovább erősíti az eredmények megbízhatóságát. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: egyelőre még nem lehet biztosan megmondani, hogy a mostani rekord csupán átmeneti jelenség, vagy egy tartósan melegebb időszak kezdetét jelzi. Az előrejelzések azonban egy erősödő El Niño kialakulását valószínűsítik, ezért jó esély van arra, hogy az előttünk álló hónapokban nemcsak az óceánokban, hanem a légkörben is újabb melegrekordok születnek.