Sorban szedi áldozatait a nyugat-nílusi láz Ukrajnában

Ukrajnában eddig 88 esetet regisztráltak, amelyből 11 halálosnak bizonyult. Ihor Kuzin, Ukrajna egészségügyi miniszterhelyettese és egészségügyi főorvosa a BBC-nek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a helyzet továbbra is kritikus, és a fenyegetés továbbra is fennáll.

A nyugat-nílusi láz gyakori Afrikában, a Közel-Keleten, Észak-Amerikában és Nyugat-Ázsiában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint jellemzően a nyári és az őszi hónapok között, a június-szeptember időszakban a leggyakoribb.

A vírus egy fertőzött szúnyog csípése által terjed az emberre, amely általában vándormadaraktól vagy lovaktól kapja meg a vírust. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint az embereknél a tünetek közé tartozik a láz, a fejfájás, a hányás, a hasmenés, a kiütések és az izomfájdalmak. 

Bár csak a fertőzöttek 20 százaléka tapasztal tüneteket, egyes esetekben olyan súlyos neuroinvazív betegséggé fejlődhet, amely végzetes is lehet. Jelenleg nincs specifikus kezelés vagy vakcina a nyugat-nílusi láz ellen.

A WHO az elmúlt években az emberi megbetegedések és a járványkitörések számának növekedését figyelte meg Európa-szerte, és több ország először jelentett eseteket. 

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ idén október 9-ig 186 nyugat-nílusi vírus esetet regisztrált Európában. Az olaszországi Caserta, a németországi Segeberg és Dithmarschen, a ciprusi Kýpros és a bulgáriai Burgas azon régiók közé tartoznak, ahol 2024-ben először tapasztaltak megbetegedést.

Eddig 19 ország, köztük Albánia, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Ciprus, Csehország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Észak-Macedónia, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, valamint Törökország és Koszovó jelentett járványkitörést.

A vírust először Uganda nyugat-nílusi régiójában azonosították 1937-ben. A kutatások azt mutatták ki, hogy a vándormadarak az elsődleges hordozók, amelyek új régiókra terjesztik a vírust. A mérsékelt égövi területeken kitört járványok a vonuló madarak és szúnyogok szezonális érkezéséhez kapcsolhatók. 

Ezek a fertőzések túlnyomórészt olyan vizes élőhelyeken fordulnak elő, ahol nagy mennyiségű vándormadár van jelen, amelyek érintkezésbe kerülnek szúnyogokkal. 

A vírusokkal szembeni antitesteket számos Eurázsiából származó vándorló madárfajban mutattak ki, és ugyanezek a madarak szállították a vírust a nyugati féltekére is. 

A vírus 1999-ben érte el az Egyesült Államokat, és hét ember halálát okozta New Yorkban. Jelentősebb embereket érintő megbetegedések Oroszország délkelet- és kelet-európai régióiban, valamint Csehországban, Magyarországon, Romániában, Törökországban, Görögországban, Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban és Portugáliában fordultak elő.

A WHO szerint a melegebb és csapadékosabb időjárás, amelyet az éghajlatváltozás súlyosbít, növeli a szúnyogok szaporodását. Ahogy a környezeti hőmérséklet emelkedik és a melegebb napok hosszabbodnak, a szúnyogok túlélési aránya, fejlődése és táplálkozási gyakorisága valószínűleg növekedni fog. Mivel Európa a globális átlagnál gyorsabban melegszik, és az előrejelzések szerint az évszázad végére 1-5,5 Celsius fok közötti hőmérséklet-emelkedés várható, a nyugat-nílusi láz terjedése várhatóan Európa nagyobb régióit fogja érinteni.