Szakadék szélén: Valóban klímaapokalipszis vár az indiaiakra?

Az ország területén a felmelegedés üteme helyenként már most meghaladja a globális átlagot, ami egyfajta „klímaapokalipszis” rémképét vetíti előre. A legközvetlenebb veszélyt az extrém hőhullámok jelentik. India északi és középső területein a hőmérséklet rendszeresen átlépi az 50 Celsius-fokot, ami már nemcsak kényelmetlen, hanem az emberi szervezet számára elviselhetetlen. A kutatók figyelmeztetnek az úgynevezett „nedves hőmérséklet” (wet-bulb temperature) emelkedésére: ha a magas páratartalom extrém hőséggel párosul, az emberi test képtelenné válik az önhűtésre, ami tömeges halálozáshoz vezethet. Ez nem egy távoli forgatókönyv, hanem a mezőgazdasági és építőipari dolgozók mindennapi valósága.

A hőség mellett a vízháztartás felborulása okozza a legnagyobb drámát. A Himalája gleccserei – melyeket a világ „harmadik pólusaként” emlegetnek – rohamos tempóban olvadnak. Ez rövid távon pusztító áradásokat, hosszú távon viszont a Gangesz, az Indus és a Brahmaputra folyók vízhozamának drasztikus csökkenését vetíti előre. Mivel több száz millió ember függ ezektől a vízforrásoktól, a mezőgazdaság összeomlása élelmiszerhiányt és belső migrációs hullámot indíthat el.

A tengerszint emelkedése szintén közvetlen fenyegetés: olyan metropoliszok, mint Mumbai vagy Kalkutta, a század végére részben víz alá kerülhetnek, lakhatatlanná téve a sűrűn lakott part menti sávokat.

India sorsa nemcsak saját a kezében van, hanem a globális kibocsátáscsökkentéstől is függ. Bár az ország hatalmas lépéseket tesz a megújuló energia irányába, a földrajzi adottságai és a népsűrűsége miatt a legkisebb hőmérséklet-emelkedés is katasztrofális láncreakciót indíthat el. A kérdés már nem az, hogy bekövetkezik-e a változás, hanem az, hogy az emberiség képes-e elég gyorsan alkalmazkodni ahhoz, hogy elkerülje a legrosszabb forgatókönyvet.