Több szempontból is egyedülálló volt a tavalyi év időjárása Európában

2024. április. 22 19:43

Április 22-én, a Föld napján tette közzé a Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (CS3) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) Európa éghajlati helyzetének 2023-ra vonatkozó elemzését.

Az éghajlatváltozás hatásai továbbra is szembetűnőek voltak Európa-szerte 2023-ban. Emberek millióit érintik a szélsőséges időjárási események, így a mérséklő és alkalmazkodási intézkedések kidolgozása továbbra is kiemelten fontos. Ehhez elengedhetetlen az éghajlati trendek megértése. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) közösen készítette el Európa éghajlati helyzetének jelentést (ESOTC 2023).

A részletes elemzés kiterjed többek között a kontinens hőmérsékleti és csapadék adataira, az éghajlat-politikai és egészségügyi intézkedéskre, az óceánok állapotára, a megújuló energiaforrrások mennyiségére és hasznosítására, a hóval borított területek és gleccserek méretére, valamint a sarkvidék változására.

A felszíni hőmérséklet átlagtól való eltérése 2023-ban.

Így a teljesség igénye nélkül kiderült többek között, hogy 2023 volt a legmelegebb, vagy helyenként a második legmelegebb év. Európában az év 11 hónapjában átlag feletti volt a hőmérséklet, beleértve a szeptembert is, amely a hónapok között abszolút rekorder volt. A hőstressz is eddig nem látott méreteket öltött, s növekvő tendenciát mutat. Éppen ezért elengedhetetlen az országok egésszségügyi készültsége is az időjárással összefüggő megbetegedések és halálozások megelőzése érdekében.

Az év egészét tekintve a tengerek átlagos tengerfelszíni hőmérséklete Európa-szerte a legmagasabb volt. Júniusban az Atlanti-óceánt Írországtól nyugatra és az Egyesült Királyság környékén tengeri hőhullám sújtotta, amelyet az „extrém” kategóriába soroltak, de egyes területeken az „extrémen túli” is előfordult. A tenger felszínének hőmérséklete 5°C-kal az átlag felett alakult.

A tengerfelszín hőmérsékletének átlagtól való eltérése 2023-ban.

A kontinens csapadékmennyiségét tekintve 2023-ban Európa egészében az átlagosnál körülbelül 7%-kal több csapadék esett. A folyók vízhozama decemberben volt a legmagasabb, a folyóhálózat csaknem egynegyedében „kivételesen magas” volt a vízállás.

A megújuló enregiáknak ugyanakkor kedvezett az extrém időjárás. Az év során Európában rekordarányú, 43%-os volt a megújuló energiaforrásokból történő tényleges villamosenergia-termelés. Az októbertől decemberig tartó megnövekedett viharaktivitás átlagon felüli szélenergia-termelést eredményezett. A folyókon termelt energiamennyiség az év egészében átlag feletti volt Európa nagy részén, ami az átlag feletti csapadékmennyiségnek és a folyóhozamnak köszönhető. Ugyanakkor a napelemes fotovoltaikus energiatermelés az átlagos alatt alakult Északnyugat- és Közép-Európában, de átlag feletti volt Délnyugat- és Dél-Európában, valamint a Skandináv térségben.

Európa nagy részén csökkent a havas napok száma, különösen Közép-Európában és az Alpokban. Az Alpokban ez kivételes gleccserjégveszteséghez vezetett. Az elmúlt két évben a hegység gleccserei a térfogatuk mintegy 10%-át veszítették el.

A sarkvidéken sem okozott pozitív változásokat a rekordmeleg év. Az Északi-sark viszonylatában az ötödik legmelegebb év volt 2023. A Jeges-tenger jegének kiterjedése 2023 nagy részében átlag alatt maradt. Éves maximumát márciusban érte el, de akkor is 4%-kal maradt el az átlagtól. Szeptemberben szokott a legkisebb lenni a jégpáncél, ekkor 18%-kal tért el a szokásostól.

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az eddigi három legmelegebb évet 2020 óta mértük, a tíz legmelegebbet pedig mind 2007 óta.

A teljes elemzés elérhető a Kopernikusz Éghajlatváltozási Testület weboldalán ide kattintva.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Továbbra is erős az UV sugárzás és tikkasztó a meleg. Ezért tartózkodjanak a legmelegebb órákban hűvös helyen és fogyasszanak könnyű ételeket. Az elmúlt évekhez képest eddig csapadékosabb és melegebb nyár kedvezett a parlagfű növekedésének. A parlagfű pollenszemei már több helyen megjelentek a levegőben.

A légnyomás csökken.