Tornádók fenyegetik a magyarok kedvenc üdülőhelyét?

A július elején hazánkba is beköszöntő hűvösebb légtömeg Horvátországban is jelentős időjárás-változást okozott. A többnapos hőség után kialakult légköri helyzet kedvezett a heves zivataroknak, amelyek között akár szupercellák is létrejöhettek. Ezek azok a különösen intenzív zivatarok, amelyekből ritka esetekben tornádó is kialakulhat.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák: ez nem jelenti azt, hogy biztosan tornádó csap le Horvátországra. Néhány nappal előre ugyanis magát a tornádót nem lehet megjósolni, csupán azt lehet előre jelezni, hogy a légköri feltételek kedveznek a kialakulásának.

Nem csak Amerikában fordul elő

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a tornádó kizárólag az Egyesült Államok jellegzetes természeti jelensége, pedig a légkör nem ismeri az országhatárokat. Ahol megfelelően meleg, nedves levegő találkozik hidegebb légtömeggel, és erős a szélirány-változás a magasabb légrétegekben, ott Európában is kialakulhatnak forgó zivatarfelhők. Így Horvátországban, de akár Magyarországon is.

Horvátországban a legnagyobb esély május és augusztus között van erre, különösen júniusban és júliusban. A kontinens belső területein – főként Szlavóniában – a sík vidék kedvez a heves konvektív viharok kialakulásának, míg az Adrián gyakrabban jelennek meg a tengeri víztölcsérek. Ezek többsége a vízfelszín felett marad, de erősebb szupercellák esetén akár szárazföldet érő tornádóvá is fejlődhetnek.

Horvátországban is pusztított már tornádó

A tornádók története Horvátországban hosszabb múltra tekint vissza, mint azt sokan gondolnák. Az egyik legismertebb eset 1892. május 31-én történt Novska térségében, amikor egy rendkívül erős tornádó söpört végig a vidéken. A jelenséget a később világhírűvé vált meteorológus, Andrija Mohorovičić vizsgálta részletesen, tanulmánya pedig ma is az európai meteorológiai szakirodalom egyik alapművének számít.

A vihar vasúti kocsikat emelt a levegőbe, hatalmas erdőterületeket pusztított el, és több ember életét is követelte. A mai Módosított (Enhanced) Fujita-skála alapján a szakértők úgy vélik, ereje az EF3–EF4-es kategóriának felelhetett meg, ami 250–300 kilométer/órás széllökéseket jelent.

Az elmúlt évtizedekben is dokumentáltak több tornádót Horvátországban: 1973-ban a Medvednica-hegység térségében, 2006-ban az Isztria partjainál, 2007-ben Slatina közelében, 2021-ben pedig Pula mellett figyeltek meg hasonló jelenséget. Az okostelefonok és a közösségi média elterjedésének köszönhetően ma már egyre több ilyen eseményt sikerül felvételeken is rögzíteni.

Mi kell a tornádó kialakulásához?

A tornádó egy rendkívül erős zivatar végső fejlődési szakasza. Kialakulásához négy alapvető feltétel szükséges: forró és párás levegő a felszín közelében, hidegebb és szárazabb levegő magasabban, jelentős légköri instabilitás, valamint erős szélirány- és szélsebesség-változás a különböző magasságokban.

Ha ezek egyszerre teljesülnek, kialakulhat az úgynevezett szupercella. Ennek forgó feláramlása – a mezociklon – bizonyos esetekben egészen a talajig nyúlhat, létrehozva a jellegzetes tölcsér alakú tornádót.

A klímaváltozás miatt nőhet a kockázat

A meteorológusok szerint Horvátország nem válik az amerikai Tornado Alley európai megfelelőjévé, ugyanakkor a melegedő éghajlat kedvezhet a heves zivatarok kialakulásának. A melegebb levegő több nedvességet képes tárolni, így nagyobb energia áll rendelkezésre az intenzív konvektív folyamatokhoz.

Ezért a jövőben várhatóan nemcsak a hőhullámok, hanem a heves zivatarok, a jégesők és a viharos széllökések is gyakoribbá válhatnak. A szakemberek szerint éppen ezért kulcsfontosságú a korszerű radarhálózat, a valós idejű meteorológiai előrejelzés és a gyors lakossági riasztási rendszer.

A Horvátországba készülő nyaralóknak sem érdemes félvállról venniük az időjárás-előrejelzéseket. Bár a tornádó továbbra is ritka jelenség, a lehetséges heves viharok miatt fokozott figyelem ajánlott.