Vannak még egyáltalán “természeti katasztrófák” a Földön?

2018. október. 16 11:45

Amikor ezt a kifejezést mondjuk: "természeti katasztrófa", úgy teszünk, mintha nem lennénk felelősek a katasztrófa létrehozásáért...

A Michael névre keresztelt hurrikán nem egy valódi “természeti katasztrófa”. Ahogy Harvey sem volt az tavaly Houstonban és Maria sem Puerto Rico-ban. Mégis ezt a kifejezést használjuk.

Ez – különösen az éghajlatváltozás korában – félrevezető, ha lehet azt mondani veszélyes; számos katasztrófa-szakértő és éghajlatkutató ezen a véleményen van.

A “természeti katasztrófa” kifejezés olyan megfogalmazás, ahol a felelősséget az anyatermészetre lehet helyezni – mondta Kerry A. Emanuel, az MIT légköri tudomány professzora és a hurrikánok globális szakértője. “Ebben az esetben azonban nem erről van szó. Itt a felelősséget igenis fel kell vállalni!”

Nem a szemantikáról van szó, mondta Ksenia Chmutina, az Egyesült Királyság Loughborough Egyetemének előadója. Ő és kollégái idén kiadtak egy sajtóközleményt, amelyben arra kérték az újságírókat, hogy vegyék le ezt a kifejezést a közhasználatból. “Mivel a természeti katasztrófáknál használatánál az természet a hibáztatható, ezzel azt mondjuk, hogy semmit sem tehetünk a kockázatok csökkentése érdekében. Valójában azonban nem ez a helyzet.”

Szóval, mit mondjunk inkább?

És ki a felelős, ha nem a természet? Akkor kit okoljunk a problémáért?

 

Az egyik az éghajlatváltozás.

Az emberek égetik a fosszilis tüzelőanyagokat – a szén, az olaj, a gáz – riasztó ütemben, és üvegház gázokat vezetnek be a légkörbe. Ilyen módon az ipari forradalom óta körülbelül 1 Celsius fokot emeltünk a hőmérsékletet a globális éghajlatváltozásról szóló kormányközi munkacsoport által készített nagy jelentőségű állásfoglalás szerint. A levegő melegebb, és az óceánok is. A megváltozott környezetben kialakuló viharok mások, mint korábban.

“A legjobb tudományos tudásunk szerint, az intenzív hurrikánok valószínűsége – a szél és a lehulló csapadék szempontjából – a globális felmelegedés miatt sok helyen növekszik” – mondta Emanuel.

Az ilyen viharokhoz kapcsolódó eső egyre intenzívebb, mondja, mert “a melegebb levegő több vízgőzt tartalmaz, mint a hűvösebb”. A tenger szintje emelkedik, ahogy az óceánok melegszenek. Ráadásul a hurrikánok várhatóan gyorsabban fognak fejlődni a felmelegedő világban, ami megnehezíti az előrejelzésüket.

“A tudósok között igen erős az egyetértés, hogy a magas kockázatú események gyakorisága,  – mint Michael -, a világ legtöbb részén feltűnnek majd az éghajlat felmelegedése következtében” – mondta Emanuel.

A hurrikánok nem újak. Az éghajlatkutatók kilencvenhét százaléka egyetért abban, hogy az emberek okozzák a globális felmelegedést. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) közzétett jelentése szerint a világnak 2030-ra csökkentenie kell a széndioxid-kibocsátás mennyiségét. Szén-semlegessé kell válnia, ami azt jelenti, hogy 2050-ig be kell tartani a legszigorúbb globális klímaváltozási célkitűzéseket, hogy elkerüljük a felmelegedés katasztrofális következményeit.

“Az éghajlat változik, és ez azt jelenti, hogy az éghajlat jelenlegi állapota befolyásolja az időjárást, ami az emberiség ujjlenyomata valójában” – mondta Kevin A. Reed, a Stony Brook Egyetem tengerészeti és légköri egyetemének egyetemi adjunktusa . “Szóval bizonyos mértékig emberi ujjlenyomatok vannak az egyes időjárási eseményeken.”

A tudósok egyre jobbak az emberi “ujjlenyomatok” felkutatásában. A kutatók képesek elemezni, hogy az ember által okozott melegedés hogyan befolyásolja az egyes viharokat. A “klímaváltozás” tudomány segít a nyilvánosságnak abban, hogy megválaszolják a kérdéseket arról, hogy az éghajlatváltozás milyen módon teszi a viharokat, a hőhullámokat, az áradásokat és hasonlókat –  gyakoribbá és veszélyesebbé is.

Reed például becslést készített a Florence hurrikánról, amikor az Egyesült Államok karolinai partja felé indult a múlt hónapban. Reed és munkatársai azt találták, hogy az előrejelzett vihar valószínűleg mintegy 80 kilométerrel szélesebb volt, és bizonyos területeken körülbelül 50% -kal több esőt hozott, mint az ember által okozott éghajlatváltozás nélkül.

Ez egy előzetes értékelés, amelyet több kutatást követ majd. A lényeg az, hogy nem állíthatjuk azt, hogy az éghajlatváltozás egy távoli fenyegetés.

“Az éghajlatváltozás most van itt, és most gyakorol hatást a hatalmas viharokra” – mondta. “Az éghajlatváltozás hatásai nagyon, nagyon valóságosak.”

Ahol az emberek is élnek, fontos a felkészültség

A másik nagy kérdés sokkal régebbi – régebbi, mint Rousseau. És ez az a tény, hogy mi emberek nem készülünk fel olyan veszélyekre, mint az árvizek és a hurrikánok. Ezzel kockázatot hozunk létre.

“A veszély egy természetes dolog, de nem történik katasztrófa, ha nincs ember vagy épület a közelben, amiben kárt okozhat” – írta Andrea Thompson, a Scientific American társult szerkesztője. “Az éghajlatváltozás egy összetevő, leginkább a tengerszint emelkedésével, a part menti lakosság kerül veszélybe, ami sokkal nagyobb katasztrófahelyzetet jelent.”

Az 1970-es évek óta megháromszorozódott a hurrikán kockázatoknak kitett globális népesség, mivel egyre több ember települ át a part menti régiókba és a hurrikán-járta területek felé.

Amikor ezt a kifejezést mondjuk: “természeti katasztrófa”, úgy teszünk, mintha nem lennénk felelősek a katasztrófa létrehozásáért. “Mindenért a természetet vádoljuk, a természet felelős szerintünk a katasztrófákért, és ez nem így van.”

Jean-Jacques Rousseau filozófus – rámutatott – az 1700-as években híressé tette ezt a pontot.

“A természet nem épített ki húszezer hétemeletes házat” – írta egy levélben, amely a portugáliai lisszaboni halálos földrengésről folytatott vitára válaszolt. “A nagy város lakói egyenletesebben építkeztek volna, a kár sokkal kisebb lett volna, és talán nem is számítana.”

Mit mondjunk inkább?
Rendben, tehát ha elismerjük, hogy ezek a katasztrófák és azok következményei már nem igazán “természetesek” (és soha nem is voltak), akkor mi a legjobb kifejezés helyett?

John Upton, az Climate Central írója azt javasolta, hogy a “természeti” kifejezés helyett csak a “katasztrófa” használatát javasolják.

Katharine Hayhoe, a Texas Tech klíma-tudósa egy hosszabb szófordulatot használ, ami azt sugallja, hogy “ami régen természeti katasztrófa volt, azt az ember által okozott változások erősítik vagy súlyosbítják”.

Reed, a Stony Brook professzor egyszerűen “extrém eseményeket” javasolt.

A legfontosabb dolog, a szakértők azt mondták, hogy embereknek fel kell vállalnia egy részét a felelősségnek.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Melegfront

A holnap érkező hidegfront előtt meleg levegő áramlik a Kárpát-medencébe. Alvászavar, emésztési panaszok puffadás elfordulhat. Zivatarok környezetében az allergiások panaszai fokozódhatnak. A parlagfű és a pázsitfűfélék virágzása okozza jelenleg az allergiások kellemetlen tüneteit.

A légnyomás nem változik.