Vulkánkitörés akadályozza a légiközlekedést

Az Alaszkai Vulkán Obszervatórium szerint a kitörés csak kb. 5 percig tartott, de 15 perccel később egy második, 7 percig tartó robbanást következett.

A Nemzeti Meteorológiai Szolgálat Alaszkai Repülésmeteorológiai Egysége kiadott egy vulkánkitörés figyelmeztetést a 30 000 láb tengerszint feletti magasságban repülők számára.

A Bogoslof az elmúlt hat hónapban nagyon sokat tevékenykedett. A kitörések közül némelyik több ezer lábnyi forró hamut lövellt a levegőbe, és számos piros figyelmeztetést adtak ki a Szövetségi Légügyi Hivatalból.

Az Alaszkai-szigetek északi részén fekvő Bering-tengeren található Bogoslof-sziget megháromszorozta méretét a piroklaszt szórásnak (A kirobbanás következtében a levegőbe röpített
anyag a gravitációs erő hatására hullik le a felszínre.) és törmelék árnak köszönhetően.

A piroklaszt ár az egyik legveszélyesebb vulkanikus jelenség; A vulkáni felépítmény összeroskadásának
következtében egy nagy hőmérsékletű (600-700 °C) törmelék ár (amely gázt és vízgőzt is tartalmazhat) nagy sebességgel rohan le a meredek oldalon.

Szerencsére senkit sem veszélyeztet a Bogoslof felszíni működése. Nincsenek ott mérőeszközök,  a kutatók a más helyeken telepített berendezésekre, valamint műholdas megfigyelésekre támaszkodnak.

2015 óta több, mint 1,7 négyzetkilométerrel nőtt a sziget területe. A 2016-os műholdas felvételek azt mutatják, hogy a vulkán egy víz alatti nyílásból tör ki és ott épül egy új vulkáni kúp.

Az új és régi műholdképek egymás melletti összehasonlítása azt mutatja, hogy a sziget mintegy 200 hektáros földterületet ért el a Bering-tengeren, bár a piroklaszt lerakódások rendkívül fogékonyak a hullámerózióra és így további változásokra várhatók a sziget konfigurációjában.

2017 januárjában a frissen kitört vulkáni kőzet és hamu olyan akadályt képezett, amely először elzárta a kürtőt a tengertől. A folytonos vulkáni aktivitás, a hullámtörés eróziójával kombinálva, valószínűleg tovább módosítja a szigetet, így a kürtő néha meghaladja a vízszintet, néha pedig a tengerszint alá kerül.

Ez azért fontos, mert megváltoztatja a kitörés természetét.

A tengerszint feletti kitörések gyakran rövidebbek, és kitörés felhője tengeri jég részecskékben gazdag.

A jövő kitörései sokkal több hamut tartalmazhatnak. A széliránytól függően a szomszédos települések – például Nikolski, Unalaska, Akutan – hamuesőjének valószínűsége nőhet.

A hamu sokkal kockázatosabbá teszi a területet. A vulkáni hamu károsíthatja vagy elpusztíthatja a repülőgépek hajtóműveit, és a nagyobb robbanások potenciálisan befolyásolhatják a légi közlekedést a forgalmas Amerika-Ázsia légifolyosón.

Az óriási, Pompeii-szerű események kockázata azonban alacsony. Hamarosan egy láva kupola kibújhat a sziget felszínén, de jelenleg semmi sem utal arra, hogy a jelenlegi tevékenység egy jelentősen nagyobb kitöréshez vezethet.