Maradnak még vadállatok az évszázad végére?

2018. április. 22 10:01

Az egy nappal ezelőtt megjelent cikk folytatásaként bemutatjuk, milyen további behatásokkal számolja fel az emberiség a természetes környezetét.

Globális felmelegedés

A fosszilis tüzelőanyagok, például a szén, a földgáz és a kőolaj égetése során szén-dioxid kerül a légkörbe. Az erdőirtás is hozzájárul a széndioxid szint emelkedéséhez a légkörben, hiszen kevesebb fa kevesebb szén-dioxidot tud megkötni. Az állatok, különösen a juhok és a szarvasmarhák intenzív tenyésztése növeli a légkörben a metán mennyiségét. A metán szintén üvegházgáz, mint a mezőgazdaságban használt műtrágyákból kikerülő nitrogén-oxidok. Mindez hozzájárul a globális felmelegedéshez.
A WWF jelentése szerint a Föld hőmérséklete az elmúlt évszázadban átlagosan közel 1 ° C-kal melegedett. Az éghajlatváltozás legvégzetesebb kimenetelének elkerülése érdekében globális egyetértés van abban, hogy a hőmérséklet emelkedését 2 ° C és ideális esetben 1,5 ° C alatt kell tartani. A jelenlegi előrejelzések arra engednek következtetni, hogy a hőmérséklet emelkedése 4 ° C lesz az évszázad végére. Az 1,5 ° C -os cél elérése érdekében az államok kormányzását arra ösztönzik, hogy csökkentsék széndioxid kibocsátásukat. A jegesmedve élőhelye ennek ellenére már veszélyben van.

A veszélyeztetett fajok vadászata

A (vad)világi bűnözés nagy üzlet. Évente több százmillió dolláros üzlet a különböző ritka állati testrészek fekete-kereskedelme. Ezek ugyanúgy kerülnek forgalomba, mint a kábítószerek és a fegyverek. Ez az illegális és fenntarthatatlan kereskedelem már a veszélyeztetett fajokat a kihalás szélén juttatja. Néhány ritka vadállatot így is jogszerűen forgalmaznak. A vadon élő növényeket és állatokat begyűjtik, majd jogszerűen értékesítik, mint élelmiszert, háziállatot, dísznövényt, ruházatot, turisztikai ajándéktárgyat vagy gyógyszert.
A World Wildlife Fund becslései szerint 2007 és 2013 között az orrszarvú orrvadászat Dél-Afrikában 13-ról 1004-re emelkedett. 2011-ben 23 tonna illegális elefántcsontot foglaltak le, ami valószínűleg 2.500 elefánt halálát okozta. Eközben a vadon élő tigrisek száma több, mint 95% -kal csökkent a 20. század kezdetétől. A bőrük miatt és gyógyászati felhasználás miatt vadásszák őket. Az államvédelmi tevékenység miatt azonban a közelmúltban először a tigrisek száma indult emelkedésnek, ami azt mutatja, hogy nem minden veszett el.

Ember kontra vadvilág konfliktus

A környezet megosztása a vadon élő állatokkal, például az elefántokkal és a tigrisekkel, kockázatos üzlet. Ahogy a globális népesség növekszik, sok közösség terjeszkedik és a vadon élő állatok élőhelyei testközelbe kerülnek. Ezért vannak olyan beszámolók az elefántokról Nepálban, hogy ember által termelt gabonát fogyasztanak. A namíbiai páviánok helyi kecskeállományokat támadnak; és a farkasok és a medvék megölik az állatállományt. A megélhetésük és táplálékuk védelme érdekében az emberek gyakran megölik ezeket a vadállatokat, amikor a közelben vannak. A World Wide Fund for Nature szerint évente több, mint 100 ember hal meg elefánt támadás miatt Indiában, és több mint 200 embert elefántok öltek meg Kenyában az elmúlt hét évben. A megtorlás során az elefántokat elpusztítják. 50 és 120 közötti a száma a “problémás” elefántoknak, akiket megölnek minden évben. A probléma megoldása érdekében az Alap tanítja a közösségeket, hogyan lehet elkergetni az állatokat a termőföldjükről és az otthonukból. Például körbe veszik a földeket chilivel, amit az elefántok utálnak.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Hidegfront

Az északi országrészen vonul át a hidegfront. Ott változékonyabban alakul az időjárás. Délen marad a hőség. Ilyenkor megszaporodnak a rosszullétek. Az elmúlt évekhez képest eddig csapadékosabb és melegebb nyár eleji időjárás kedvezett a parlagfű növekedésének. A parlagfű pollenszemei már megjelentek a levegőben. A csalánfélék pollenkoncentrációja jellemzően a magas, a pázsitfűféléké és az útifűé az alacsony-közepes tartományban alakulhat.

A légnyomás emelkedik.