Hogyan hat a koronavírus az éghajlatváltozásra?
2021. március. 02 16:36Visszatekintünk 2020-ra, amikor a koronavírus-járvány felütötte a fejét és megfigyeljük, hogyan hatott ez klímánk valódi állapotába.
A Copernicus Klímaváltozási Progam legfrissebb adatai azt mutatják, hogy 2020, a 2016-os rekord meleg évvel egyetemben a legmelegebb év volt. A hőmérséklet az egész világon 0,6 Celsius-fokkal volt melegebb az 1981-2010-as átlaghoz képest. 2020-szal zártuk egyben a legforróbb évtizedet is a mérések kezdete óta.
10 éves hőmérsékleti átlagok különböző modellszámítások alapján az ipari forradalomhoz viszonyítva. Forrás: Copernicus Climate Change Service
A különböző tudományos intézmények évtizedes vizsgálatai 1851 óta egyértelműen azt mutatják, hogy a hőmérséklet a bolygón töretlenül emelkedett az elmúlt 40 évben.
A légkörünkben azonban drasztikus változások történtek 2020-ban. A koronavírus-járvány egész Európában korlátozásokat hozott. Az utcák hirtelen kiürültek, és a levegő tisztább lett. A járművek nitrogén-dioxid-szennyezésének szintje néhol akár 50 % -kal is csökkent. Ezek a változások azonban nem voltak tartósak.
Ha a kibocsátás csökken, akkor a koncentráció csökken a légkörben is. Ha az emisszió ismét elkezdődik, a koncentráció visszaáll. Ennek oka alapvetően az, hogy ezeknek a szennyező anyagoknak rövid az élettartama a légkörben. Vagy esőzéssel esnek vissza a Föld felszínére, vagy más légköri gázokkal reagálnak. Így élettartamuk korlátozott.
A légszennyezés 2020-ban úgy nőtt és csökkent, ahogy a lezárások jöttek és mentek. Mindeközben a szén-dioxid-kibocsátás 7 % -kal csökkent tavaly. De volt ennek valójában hatása az éghajlatunkra?
A világjárvány okozta kibocsátás-csökkenés nem jelentős az éghajlatváltozás szempontjából. A légkör CO2-szintje, valamint a többi kulcsfontosságú üvegházhatású gáz, mint a metán és a dinitrogén-oxid mennyisége tovább emelkedett. Nem jelent meg csökkenés a koncentrációban.
Legnagyobb részt a szén-dioxid okozza az üvegházhatást. Nevét azért kapta, mert a gáz megköti a hőt a Föld légkörében, ahogyan az üveg megtartja a hőt az üvegházakban.
Két üvegházhatás van: létezik egy természetes üvegházhatás, amely már akkor is meg volt, mielőtt az emberek bármilyen tevékenységet elkezdtek volna a Földön. És van az ember által kiváltott üvegházhatás, amely összefügg a mi kibocsátásainkkal. Tehát amikor további szén-dioxidot bocsátunk ki, vagy metánt vagy dinitrogén-oxidot a légkörbe, mindazok a molekulák, amelyeket hozzáadunk, kis fűtőgépként működnek.
A növényeknek nagyon fontos szerepük van az éghajlatunk szabályozásában is. Valójában a bioszféra az emberi szén-dioxid kibocsátás körülbelül 25 % -át felveszi, az óceánok további 25 % -ot. A pontos felszívódó mennyiség évről évre emelkedhet és csökkenhet, a különböző éghajlati ciklusok, a növények számára rendelkezésre álló víz és tápanyagok rendelkezésre állásnak függvényében.
Az egyik kulcskérdés a tudósok számára most az, hogy ez mennyi ideig tartható folyamat egy változó éghajlaton? Ha leállítanánk az erdőirtást, azzal leállítjuk az emisszió egyik forrását. Ha elkezdenénk megújítani az erdőket, fákat ültetnénk akkor még több tározót nyernénk. De hogy meddig feszíthetjük túl a húrt, az teljesen homályos.
A következő évtizedekben több mint másfél fokos globális felmelegedést érünk el.
Az éghajlati rendszerek is nagyon lassan reagálnak. A szokások megváltoztatásának nincs közvetlen hatása. Évtizedekre van szükség a jövőben, hogy az éghajlati rendszer felzárkózzon ahhoz, ami épp ma van a légkörben. Tehát az a hőmérsékleti minta, amelyet globálisan látunk, valójában az üvegházhatást okozó gázkoncentrációk 30 évvel ezelőtti légköri állapotát tükrözik. Ezért még 30 évbe telik, mire az éghajlati rendszer elkezdi megközelíteni azt az állapotot, amit a mai üvegházhatású gázok légköri koncentrációja kiváltott.
Az emberi tevékenység okozta, hogy a szén-dioxid szint ma már meghaladja a 410 egységet 1 millió részecskéből, az ipar forradalom előtti 280 részecske/millió értékhez képest. Az emelkedés következményei nagyon komolyak. A Föld légkörében ekkora mennyiségű szén-dioxid utoljára három-öt millió évvel ezelőtt volt. Ekkor két-három fokkal magasabb volt a földi átlaghőmérséklet és 10-20 méterrel magasabb volt a tengerszint, de nem voltak emberek.
Így állunk most, így áll jelenleg a bolygó. Ha a kibocsátást nullára csökkentenénk, akkor a helyzet lassan megváltozna.
A koronavírus-járvány nem állította meg a klímaváltozást, de megtanított bennünket arra, hogy válsághelyzetben miként cselekedjünk. A világjárvány megmutatta számunkra, hogy van remény abban az értelemben, hogy ha cselekednünk kell, akkor képesek vagyunk hatalmas lépéseket tenni.