Egyre nagyobb veszélyben a fecskék

Bár a madárvonulás hazánkban – mindössze néhány nyugalmasabb hetet leszámítva – gyakorlatilag állandó jelenség, tavasszal és ősszel nagyobb tömegben kelnek útra a költöző fajok. Augusztus második felétől indulnak a gólyák és ekkor már megkezdik a gyülekezést a fecskék is, melyek a népi megfigyelés szerint Kisboldogasszony napja, szeptember 8-a körül indulnak el tőlünk – írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Természetesen az indulás időpontját számos tényező befolyásolja, melyek között az időjárás döntő körülmény.

Hazánkban három fecskefaj fészkel, a partifecske, a molnárfecske és a füsti fecske; mindhárom faj hosszútávú vonuló. A fecske táplálékát főként a levegőben repülő rovarok, szúnyogok, lepkék teszik ki, az ősz közeledtével azonban egyre kevesebb áll rendelkezésre ezekből. Az ínségesebb időszak átvészelésére evolúciós válaszként a költözőmadarak hosszú útra indulnak, déli, melegebb tájak felé. Bár a kontinenseken átívelő repülés egyébként is kimerítő, veszélyes vállalkozás, a madaraknak az elmúlt évtizedekben egyre zordabb körülmények között kell teljesíteniük a távot: az éghajlatváltozás következtében változik a széljárás, egyre nagyobb az elsivatagosodó terület és a szélsőséges időjárási körülmények is egyre gyakoribbá válnak.

Hosszútávú vonuló fecskefajaink: partifecske, molnárfecske, füsti fecske. Grafika: Kókay Szabolcs. Forrás: MME

A magyarországi fecskeállományok az elmúlt  két évtizedben fajonként eltérő mértékben, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutatnak, melynek két legfontosabb kiváltó tényezője az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység élőhelyekre gyakorolt jelentős átalakító hatása. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése ingadozó mértékű, azonban éves viszonylatban akár 20% is lehet, de a füsti- és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog, közölte Orbán Zoltán, az MME szóvivője.

Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetve vagy közvetlenül időjárási anomáliákkal: viharokkal, hosszan tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze. Mivel 10 fok alatt a fecskék táplálékát adó rovarok nem mozognak, egy rosszkor jött hideg, esős, szeles időjárásban ezek a madarak akár napok alatt éhen halhatnak. Ha az évszakhoz képest szélsőséges időjárási esemény éppen költési időszakban következik be, a felnőtt madarak mellett a fészekben fejlődő fiókák is elpusztulnak. Az éghajlatváltozás pedig éppen az egyre gyakoribb és hosszabban tartó szélsőséges eseményeket hozza magával, emiatt pedig óriási vonuló és telelő madárállományok pusztulnak el.

Jelentős hatása van az emberi tevékenységnek is: az intenzív mezőgazdálkodás, a háztáji állattartás visszaszorulása, a települési rovar-, illetve szúnyogirtás, az utak, udvarok lebetonozása, az őszi gyülekezőhelyek felszámolódása, a természetes élőhelyek gyökeres átalakítása is mind a fecskék vesztét okozhatja. Nem elhanyagolható, hogy sokan nem is látják szívesen a fecskéket: fészkeiket leverik a házak faláról, holott megfelelő eszközökkel az épület is megóvható, és a madarak is otthonra lelhetnek. Segítsünk az egyre nagyobb kihívásokkal szemben álló, apró vándoroknak műfészkek és fecskepelenka kihelyezésével, és biztosítsuk számukra, hogy évről évre hazatérhessenek!