Jelentős nemzetközi klímacsúcs kezdődik vasárnap

Vasárnap veszi kezdetét a COP26 elnevezésű klímacsúcs a skóciai Glasgow-ban, mely az ENSZ szervezésében 1995 óta minden évben megrendezésre kerülő, nagy horderejű nemzetközi konferencia. A COP rövidítés az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleinek Konferenciáját jelöli (conference of the parties). A világ vezetői azzal a céllal gyűlnek össze immár 26. alkalommal, hogy megállapodásra jussanak az éghajlatváltozás elleni cselekvés részleteiről. Tavaly a koronavírus járvány miatt meghiúsult a találkozó, holott a 2015-ös Párizsi Egyezmény során rögzített vállalások utókövetése éppen időszerű lett volna.

A Párizsi Egyezmény mérföldkőnek tekinthető, átfogó megállapodás az éghajlatváltozás témakörében, melyet eddig 195 ország írt alá. Az országok vállalást tettek üvegházgáz-kibocsátásuk csökkentésére a globális cél érdekében, miszerint a melegedés mértékét az iparosodás előtti értékhez képest mindenképp jóval 2 Celsius fok alatt, de sokkal inkább 1,5 fok alatt kell tartani. A gyakorlat azonban sajnos azt mutatja, hogy nem minden ország tett megfelelő lépéseket az elmúlt öt évben. Közöttük is Kína, India, az USA és Oroszország a legnagyobb szennyező, az USA tavaly ki is lépett az egyezményből – azóta visszalépési szándékát jelezte. Aggodalomra ad okot, hogy a globális üvegházgáz-kibocsátás több mint negyedéért egymagában felelős Kína, valamint a G20 gazdaságok zömének vállalása továbbra sincs összhangban a probléma súlyával.

A világ legnagyobb klímakonferenciáján évről évre egymásnak feszülnek a tényekből következő észérvek és a gazdasági érdekek, ám az tisztán látszik, hogy az eddigi részeredményeknél lényegesen komolyabb és valós vállalásokra van szükség. A konferencia döntéshozói határozott vállalásukkal vagy tétova viselkedésükkel gyakorlatilag az emberiség és a bolygó élővilágának túlélése vagy pusztulása felé terelik a jövőt, melybe egyre kisebb beleszólásunk lesz az általunk elindított folyamatok elszabadulása miatt. Már ma is gyakran szembesülünk a klímaváltozás hatásaival az egyre sűrűbben jelentkező szélsőséges időjárási események képében, mégis megvan még az a kiváltságos pozíciónk, hogy van lehetőségünk jól dönteni és ezzel kordában tartani a melegedés mértékét. Tény, hogy a kutatók a globális átlagos melegedés küszöbértékeként határozták meg anno a 1,5 Celsius fokot, ez az az érték, mely felett már kikerülhetünk a biztonságos zónából és kontrollálhatatlan, veszélyes folyamatok indulhatnak el – mégis ennek eléréséért küzd a tudományos világ a politikusokkal, hiszen a jelenlegi üvegházgáz-kibocsátások alapján ezt a végső határértéket is messze túllépjük majd a következő évtizedekben.

A holnap kezdődő COP26 konferencia célja tehát nem kisebb, mint konkrét és hatékony vállalásokra sarkallni a világ vezetőit. 2050-re nullára kell csökkentenünk az üvegházgáz-kibocsátást globális szinten; a fejlett országoknak komoly anyagi terhet kell vállalniuk a fejlődő országok klímasemlegessé válásának elősegítésében; fel kell készülnünk az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira, az alkalmazkodás során a megfelelő intézkedések meghozatalára.