Ipari zajszennyezés veszélyezteti a bálnákat

Az emberi tevékenység nyomán egyre zajosabbak az óceánok, melyek megzavarhatják a tengeri fajok egyes szokásait – adta hírül az amerikai A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA).

A tengerekben élő számos faj, köztük a bálnák hangokkal kommunikálnak egymással és ezek segítségével mérik fel környezetüket. A hangok alapvető fontosságúak a tájékozódásban, a táplálékszerzésben és a ragadozók elkerülésében is. Hangok származhatnak fajtársaktól, halaktól, delfinektől, rákféléktől, fókáktól, de természeti jelenségekből is: a szél, az eső, víz alatti földrengések morajlása is messze hangzik az óceánok vizében. A természet hangjai mellett az iparosodás kora óta azonban az ember egyre nagyobb zajjal ad hírt jelenlétéről. Az óceánokban egyre jelentősebb a zajterhelés – az emberi tevékenység által előidézett zaj növekvő mértékű.

Az aktív katonai, vagy kutatási célokra használt szonárok, a nyersanyagok, olaj- és gáztermékek felkutatására használt geofizikai, szeizmikus eszközök, a hajók és az építőipari tevékenységek hangjai (part menti építkezések, szélerőmű-parkok esetén cölöpök verése), de akár a hajózási útvonalak és a forgalmas kikötők is mind zajjal szennyezik a vizeket. Az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatása ezen a téren is egyre nagyobb.

A bálnák esetén ezen zajoknak való kitettség azonnali hatásokat eredményez: például viselkedési zavarokat, halláskárosodást okozhat, de hosszútávon fokozott stresszt jelent az állatok számára. Például a nagy sziláscetek, mint a szürke bálna, vagy a hosszúszárnyú bálna megváltoztathatják vándorlási útvonalukat, hogy elkerüljék a szeizmikus munkagépek vagy az ipar által keltett hangzavart. A mélyre merülő fogascetek, csőröscetek megváltoztathatják merülési és táplálkozási viselkedésüket aktív szonár vagy más szonárszerű hangok jelenlétében.

A háttérzaj megnövekedése nehezebbé teszi a bálnák számára a kommunikációt, a navigációt, valamint a ragadozók és zsákmányállatok hangjainak észlelését. A hosszú ideig tartó kitettség, vagy ha a zaj más stresszorral együtt lép fel, jelentős hatással lehet a bálnák és más fajok egészségére, szaporodási sikerére és túlélésére. Emellett a pihenő példányok és az anya-borjú párok még könnyebben megzavarhatók.

Az óceáni zajszennyezés élőlényekre gyakorolt hatásait ma is tanulmányozzák a kutatók, ugyanakkor az eddigi eredmények alapján bizonyossággal elmondható, hogy az ember ipari és katonai tevékenységének tekintettel kell lennie az óceánok élővilágára. A NOAA Fisheries javaslatai alapján szükséges a hangforrás lekapcsolása, ha az állatok egy bizonyos távolságon belülre kerülnek, valamint szükséges az ismert táplálkozási vagy ellési terület közelében vagy adott időintervallumban a zajkeltés megszüntetése. Ezen javaslatok a problémát ugyan nem oldják meg, de mint kezdő lépések is nagy segítséget jelentenének a bálnák és más fajok számára. Hogy a gyakorlatban is megtesszük-e ezeket a kezdő lépéseket – ez már a jövő zenéje.

Hangforrások az óceánokban: geológiai eredetű hangok (például földrengések, időjárás), biológiai hangforrások (például halak, tengeri emlősök), emberi tevékenység által keltett hangok (például hajók, szélerőművek, akusztikus mérőműszerek). Forrás: NOAA Fisheries