El Niño közeleg, de milyen hatással lesz időjárásunkra?

Kettő-hét évente az egyenlítői Csendes-óceán akár 3 °C-kal is melegebb (amit El Niño eseményként ismerünk) vagy hidegebb (La Niña) a szokásosnál, ami világszerte érezhető hatások sorozatát váltja ki. Ezt a ciklust El Niño déli oszcillációnak (ENSO) nevezik, mivel minden El Niñót természetesen egy La Niña követ, és fordítva, néhány hónapig semleges állapotot is tapasztalhatunk. A tengerfelszín hőmérsékletének az ENSO eseményeihez kapcsolódó változása marginálisnak tűnhet, de ez több mint elég ahhoz, hogy megzavarja az időjárási mintákat globálisan, és még a Föld felett 8 kilométerre lévő sarki sztratoszférában is megzavarja a levegő nagy léptékű keringését.

El Niño (piros), La Niña (kék) vagy ENSO-semleges (szürke) állapotok kialakulásának valószínűsége a következő hónapokban.

Kép forrása: NOAA

Nem meglepő jelenség az, hogyha a La Niña állapot két egymást követő évben is fennáll, de egy hároméves La Niña, amely 2020 óta van a világon, jóval ritkább. Az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) jelentése szerint az egyenlítői Csendes-óceán 2023 márciusa és májusa között visszatér semleges állapotába, és valószínű, hogy az ősszel és télen az El Niño állapota alakul ki.

Tekintettel az ENSO-nak a globális csapadék- és hőmérsékleti mintázatokra gyakorolt ​​erőteljes hatására, a tudósok folyamatosan figyelemmel kísérik a trópusi Csendes-óceán állapotát, hogy a lehető legjobb információkat nyújtsák. Mit várhat tehát a világ a következő El Niño eseménytől és melyek fogják ezek közül hazánkat is érinteni?

1,5 fokos melegedési szint átlépése

Az El Niño során az óceán a felesleges hő és nedvesség egy részét átadja a légkörnek, mint amikor tésztát főz, és a konyhája párásodik. A globális felmelegedési trend mellett az erős El Niño akár 0,2 °C-kal is növelheti a Föld átlaghőmérsékletét. Az eddigi legmelegebb év 2016 volt, egy különösen erős El Niño idején.

Mivel a bolygó már körülbelül 1,2 °C-kal felmelegedett az iparosodás előtti időkhöz képest, és az El Niño némi plusz hőt ad a légkörnek, lehetséges, hogy a Föld emelkedő hőmérséklete átmenetileg meghaladja a párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 °C-os küszöböt. Az El Niño csúcspontja várhatóan 2024-25-ben lesz, bár még nem tudjuk pontosan, milyen erős lesz ez a következő esemény. A tovább fokozódó hőhullámok hazánk időjárásában is meg fognak jelenni.

Több hőség, szárazság és tüzek Ausztráliában

Ausztráliában három éve átlag feletti csapadék esett a hosszan tartó La Niña-i körülmények miatt, amelyek súlyos áradásokat hoztak, különösen keleten. Az El Niño idején a tudósok az ellenkezőjére számítanak: kevesebb esőre, magasabb hőmérsékletre és fokozott tűzveszélyre, különösen télen és tavasszal a déli féltekén.

Ahogy a földgömb felmelegszik, egyes régiók gyorsabban melegednek, mint mások. Jó példa erre Ausztrália , ahol jelenleg 1,4 °C-kal melegebb van, mint a 20. század elején. Évről évre növekszik a kontinensen az erdőtüzek által sújtott terület, amit a klímaváltozás okozta szárazság idéz elő. Ez annak ellenére történik, hogy Ausztrália a legutóbbi La Niña esemény során tapasztalt rendhagyó nedves éveket. Az éghajlatváltozás mögött meghúzódó hatások rendkívül sebezhetővé teszik az országot az El Niño hatásaival szemben.

Kevesebb szénfelvétel a növények által Dél-Amerikában

Dél-Amerikában az ENSO hatásait először perui halászok dokumentálták évszázadokkal ezelőtt. Tekintettel az egyenlítői Csendes-óceán közelségére, a dél-amerikai időjárás jelentősen felborul minden alkalommal, amikor El Niño esemény történik: áradások Peru és Ecuador nyugati partjain, valamint aszály az Amazonason és északkeleten, ahol a terméskiesés következményei visszaköszönhetnek az egész világon.

Az El Niño események során a csapadék csökkenése és a hőmérséklet emelkedése Kolumbiában összefüggésbe hozható a rovarok által terjesztett betegségek kitörésével, mint például a maláriával és a dengue-lázzal. A magasabb hőmérséklet ugyanis az El Niño idején megnöveli a szúnyogok szaporodási képességét.

Az El Niño idején másutt az Amazonas esőerdői kiszáradnak, a növényzet növekedése pedig lelassul, így kevesebb CO₂ szívódik fel a légkörből, ez a tendencia Afrika, India és Ausztrália trópusi erdőiben is megtalálható.

Hideg telek Észak-Európában

Az Azori-szigetek feletti magas nyomású terület és az Izland feletti alacsony nyomás közötti egyensúly meghatározza, hogy télen hová jut eső Európában. Az El Niño időszak telein mindkét nyomásközpont veszít erejéből, ezáltal nedvesebb körülményeket hoz Dél-Európába és a Kárpát-medencébe is.

A legnagyobb hatás azonban Észak-Európában figyelhető meg, ahol a tél szárazabbá és hidegebbé válik. Fagyos 2023-24-es téli szezon valószínű, ha az El Niño addigra kellőképpen felerősödik.

Az éghajlati rendszer bonyodalmainak megértése hasonló egy nagy kirakós játék összeállításához. Az óceánok kölcshatásban vannak egymással, és a légkörrel, amely ugyanakkor visszatáplál az óceánba. Nem tudjuk pontosan, hogy az El Niño hogyan fog viselkedni, de hatásait valószínűleg felerősíti a klímaváltozás a világ különböző régióiban.