Éghajlatváltozás határok nélkül: Amazonas erdőirtása felforrósítja Tibetet

Az éghajlati fordulópontok távolról korrelálnak, összefüggenek egymással, ami azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nincsenek határok. Az országoknak együtt kell működniük és objektív lépéseket kell tenniük a cél érdekében – állapították meg a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány eredményei.

Az éghajlati fordulópontok olyan küszöbök, amelyek átlépése jelentős változásokat idéz elő a Föld rendszerének egy adott régiójában, amelyek visszafordíthatatlanok lehetnek. Az Amazonas esőerdeje az egyik ilyen fordulópont. Még az életközösség szerény, fokozatos változásai is hatalmas, hirtelen változásokat eredményezhetnek a bolygón.

A Pekingi Normál Egyetem (Beijing Normal University) szakértői megvizsgálták az amazóniai esőerdők irtásának lehetséges hosszú távú hatásait és következményeit. A dokumentum részletes kutatást és bizonyítékot szolgáltatott a fordulópontok kapcsolatáról.

A mai globális viták azt sugallják, hogy az éghajlati fordulópont elérése 1-2 °C-os hőmérséklet-emelkedés esetén következhet be. Következésképpen a Párizsi Megállapodás hosszú távú célként a felmelegedés 1,5- 2 °C alatti korlátozását írja elő.

„A fakitermelés, az útépítés és a felmelegedés már ma is megterheli az amazóniai esőerdőket, és valószínűleg a jövőben még inkább így lesz – pedig az Amazonas régiója természetesen önmagában is fontos szerepet tölt be bolygónk éghajlatában. Az pedig kifejezetten égető kérdés, hogy az adott régióban bekövetkezett változások hatással lehetnek-e a világ más részeire, és hogyan” – mondta Jingfang Fan, a Beijing Normal University munkatársa.

Egyes tudósok a fordulópontokat olyan rendszerekként határozzák meg, amelyek gyorsan változnak, ha egy küszöböt átlépnek. A Földnek 16 éghajlati rendszere van, amelyek elengedhetetlenek a fenntartásához.

Ezek „fordulópont” megjelölést kapnak, és rendelkeznek bizonyos hőmérsékleti küszöbértékekkel, vagy átbillenési ponttal, amelyen túlmenően már egy kis változás is helyrehozhatatlan és katasztrofális következményekkel járhat bolygónkon. Amint az erdőirtás eléri ezt a kritikus szakaszt, még ha minden fakivágás megszűnne, és új fákat ültetnének, az esőerdő visszavonhatatlanul megváltozna.

A kutatók azt vizsgálják, hogy a fokozatosan fogyatkozó esőerdők milyen hatással lehetnek a világ távoli régióira. 1979 és 2019 között globális klímaadatokat szereztek be és elemeztek, összefüggéseket keresve.

Az óriás jégtakarók, az óceáni áramlatok és a permafrost (állandóan fagyott talaj) régiók már visszafordíthatatlan változáson mennek keresztül. Más döntő éghajlati rendszerek, mint például az Amazonas, örökre elveszhetnek, ha a világ nem csökkenti szennyezőanyag kibocsátását – figyelmeztettek a tudósok.

Az elemzés során arra a következtetésre jutottak, hogy az Amazonas-medence hőmérséklete korrelál a hőmérséklet emelkedésével Tibetben és a Nyugat-Antarktisz jégtakarójában. Bizonyítékuk van arra, hogy amikor az Amazonasnál több eső esett, a másik két régióban kevesebb csapadék hullott. A lap azt is kiemelte, hogy a Tibeti-fennsíkon 2008 óta csökken a hótakaró vastagsága.

A kutatók az elmúlt 40 év adatai alapján elemezték és tanulmányozták a felszín közeli levegő hőmérséklet-változásait egy több, mint 65.000 alrégióból álló hálózatban. Ennek során láthatták, hogy az egyik csomópont változásai hogyan befolyásolják a másik csomópontban bekövetkezett változásokat. A kutatóknak sikerült kimutatniuk egy szignifikáns terjedési útvonalat több, mint 20.000 kilométeren keresztül. Megfigyelték, hogy a terjedési útvonal általános pályája Dél-Afrikától az Arab-félszigeten át, egészen Tibetig megrajzolható. Kiderült, hogy az átvonuló időjárási anomália alig két hét alatt tette meg a teljes utat.

Ezenkívül a szakértők klíma számítógépes szimulációkat használtak annak megértésére, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által okozott globális felmelegedés, hogyan módosíthatja a hosszú távú kapcsolatokat 2100-ig, a fő éghajlati rendszerek között.

„Meglepődtünk, amikor láttuk, hogy az Amazonas éghajlati szélsőségei milyen erősen kapcsolódnak a tibeti éghajlat extrémiumaihoz” – mondta Jurgen Kurths, a tanulmány társszerzője.

Amikor egyre melegebb van az Amazonasban, akkor Tibetben is. Következésképpen a hőmérséklet tekintetében pozitív korreláció van – tette hozzá Kurths.