Éghajlatváltozás határok nélkül: Amazonas erdőirtása felforrósítja Tibetet
2023. február. 16 8:47Új kutatási eredmények szerint az amazóniai esőerdők irtása közvetlenül befolyásolhatja a hőmérsékletet Tibetben, amely több, mint 15.000 kilométerre van a trópusi élőhelytől.
Az éghajlati fordulópontok távolról korrelálnak, összefüggenek egymással, ami azt jelenti, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben nincsenek határok. Az országoknak együtt kell működniük és objektív lépéseket kell tenniük a cél érdekében – állapították meg a Nature Climate Change folyóiratban megjelent tanulmány eredményei.
Az éghajlati fordulópontok olyan küszöbök, amelyek átlépése jelentős változásokat idéz elő a Föld rendszerének egy adott régiójában, amelyek visszafordíthatatlanok lehetnek. Az Amazonas esőerdeje az egyik ilyen fordulópont. Még az életközösség szerény, fokozatos változásai is hatalmas, hirtelen változásokat eredményezhetnek a bolygón.
A Pekingi Normál Egyetem (Beijing Normal University) szakértői megvizsgálták az amazóniai esőerdők irtásának lehetséges hosszú távú hatásait és következményeit. A dokumentum részletes kutatást és bizonyítékot szolgáltatott a fordulópontok kapcsolatáról.
A mai globális viták azt sugallják, hogy az éghajlati fordulópont elérése 1-2 °C-os hőmérséklet-emelkedés esetén következhet be. Következésképpen a Párizsi Megállapodás hosszú távú célként a felmelegedés 1,5- 2 °C alatti korlátozását írja elő.
„A fakitermelés, az útépítés és a felmelegedés már ma is megterheli az amazóniai esőerdőket, és valószínűleg a jövőben még inkább így lesz – pedig az Amazonas régiója természetesen önmagában is fontos szerepet tölt be bolygónk éghajlatában. Az pedig kifejezetten égető kérdés, hogy az adott régióban bekövetkezett változások hatással lehetnek-e a világ más részeire, és hogyan” – mondta Jingfang Fan, a Beijing Normal University munkatársa.
Egyes tudósok a fordulópontokat olyan rendszerekként határozzák meg, amelyek gyorsan változnak, ha egy küszöböt átlépnek. A Földnek 16 éghajlati rendszere van, amelyek elengedhetetlenek a fenntartásához.
Ezek „fordulópont” megjelölést kapnak, és rendelkeznek bizonyos hőmérsékleti küszöbértékekkel, vagy átbillenési ponttal, amelyen túlmenően már egy kis változás is helyrehozhatatlan és katasztrofális következményekkel járhat bolygónkon. Amint az erdőirtás eléri ezt a kritikus szakaszt, még ha minden fakivágás megszűnne, és új fákat ültetnének, az esőerdő visszavonhatatlanul megváltozna.
A kutatók azt vizsgálják, hogy a fokozatosan fogyatkozó esőerdők milyen hatással lehetnek a világ távoli régióira. 1979 és 2019 között globális klímaadatokat szereztek be és elemeztek, összefüggéseket keresve.
Az óriás jégtakarók, az óceáni áramlatok és a permafrost (állandóan fagyott talaj) régiók már visszafordíthatatlan változáson mennek keresztül. Más döntő éghajlati rendszerek, mint például az Amazonas, örökre elveszhetnek, ha a világ nem csökkenti szennyezőanyag kibocsátását – figyelmeztettek a tudósok.
Az elemzés során arra a következtetésre jutottak, hogy az Amazonas-medence hőmérséklete korrelál a hőmérséklet emelkedésével Tibetben és a Nyugat-Antarktisz jégtakarójában. Bizonyítékuk van arra, hogy amikor az Amazonasnál több eső esett, a másik két régióban kevesebb csapadék hullott. A lap azt is kiemelte, hogy a Tibeti-fennsíkon 2008 óta csökken a hótakaró vastagsága.
A kutatók az elmúlt 40 év adatai alapján elemezték és tanulmányozták a felszín közeli levegő hőmérséklet-változásait egy több, mint 65.000 alrégióból álló hálózatban. Ennek során láthatták, hogy az egyik csomópont változásai hogyan befolyásolják a másik csomópontban bekövetkezett változásokat. A kutatóknak sikerült kimutatniuk egy szignifikáns terjedési útvonalat több, mint 20.000 kilométeren keresztül. Megfigyelték, hogy a terjedési útvonal általános pályája Dél-Afrikától az Arab-félszigeten át, egészen Tibetig megrajzolható. Kiderült, hogy az átvonuló időjárási anomália alig két hét alatt tette meg a teljes utat.
Ezenkívül a szakértők klíma számítógépes szimulációkat használtak annak megértésére, hogy a fosszilis tüzelőanyagok elégetése által okozott globális felmelegedés, hogyan módosíthatja a hosszú távú kapcsolatokat 2100-ig, a fő éghajlati rendszerek között.
„Meglepődtünk, amikor láttuk, hogy az Amazonas éghajlati szélsőségei milyen erősen kapcsolódnak a tibeti éghajlat extrémiumaihoz” – mondta Jurgen Kurths, a tanulmány társszerzője.
Amikor egyre melegebb van az Amazonasban, akkor Tibetben is. Következésképpen a hőmérséklet tekintetében pozitív korreláció van – tette hozzá Kurths.