Miért fontos a madárinfluenza-járvány korai felismerése és nyomon követése?

2023. február. 26 15:11

A különböző kórokozók továbbterjedésének monitorozása azért fontos, hogy megakadá-lyozzuk egy újabb járvány kialakulását.

A madárinfluenza jelenlegi járványa 2023. februárjában több, mint 58 millió madár pusztulásához vezetett az Egyesült Államokban. A COVID-19 világjárvány nyomán a vírusok, például a madárinfluenza nagy kitörései felvetik az állatokról az emberekre átterjedő újabb betegségek lehetőségét. Ahogy a madárinfluenza egyre inkább terjed, az emberek érthetően aggódnak a továbbgyűrűzés miatt.

Tekintettel arra, hogy a következő potenciális világjárvány valószínűleg állatoktól származik majd, fontos megérteni, hogyan és miért ugrik át egy kórokozó egy állatfajról az emberre. A kórokozó lehet olyasmi, amit még soha nem láttak emberekben, például egy új Ebola-vírus, amelyet denevérek hordoznak, de lehet valami jól ismert és visszatérő, például a haszonállatokból származó szalmonella.

A továbbterjedés vagy más néven néven “spillover” kifejezés egy túlcsorduló folyadékot tartalmazó tartály képeit idézi, és ez a kép nagyszerű metaforája a folyamat működésének.

Képzeljük el, hogy vizet öntünk egy csészébe. Ha a víz szintje folyamatosan növekszik, a víz átfolyik a peremen, és bármi, ami a közelében van, arra ráfröccsenhet. A vírus átterjedésében a csésze egy állatpopuláció, a víz egy zoonózisos betegség, amely állatról emberre terjedhet, és az ember áll a fröccsenő zónában.

A továbbterjedés valószínűsége számos biológiai és társadalmi tényezőtől függ, beleértve az állati fertőzések gyakoriságát és súlyosságát, a betegség kialakulására nehezedő környezeti nyomást, valamint a fertőzött állatok és emberek közötti szoros érintkezés mértékét.

 

Miért számít a spillover?

Bár nem minden állati vírus vagy más kórokozó képes átterjedni az emberre, az összes új emberi fertőző betegség háromnegyede állatoktól származik. Jó esély van arra, hogy a következő nagy járványkockázat is spilloverből ered, és minél többet tudunk a tovagyűrűző hatásokról, annál nagyobb az esély a megelőzésre.

Manapság a legtöbb kutatás a vírusok – köztük a koronavírusok, például a COVID-19-et okozó vírusok és a madárinfluenza bizonyos víruscsaládjainak – megismerésére és annak megelőzésére irányul,  nehogy azok az emberbe kerüljenek. Ezek a vírusok nagyon gyorsan mutálódnak, és genetikai kódjuk véletlenszerű változásai végül lehetővé tehetik számukra, hogy megfertőzzék az embereket.

Néha az állatokról emberre átterjedő vírusok nem jelentenek veszélyt az emberekre, ha a vírus nem alkalmazkodott megfelelően az emberi biológiához. De minél gyakrabban fordul elő ez az ugrás, annál nagyobb az esélye, hogy egy veszélyes kórokozó alkalmazkodik és már emberről emberre is terjedni képes.

 

Egyre valószínűbb a továbbgyűrűzés

Epidemiológusok előrejelzése szerint az elkövetkező években megnő a vadon élő állatokról az emberekre való átterjedés kockázata, nagyrészt a természet pusztulása és az embereknek a vadonba történő behatolása miatt.

Az élőhelyek elvesztése, az éghajlatváltozás és a földhasználat megváltozása miatt az emberiség közösen lökdösi az asztalt, amelyen a pohár víz található. Kisebb stabilitás mellett a tovaterjedés valószínűsége nagyobb, mivel az állatok stresszesek, csökken az életterük és emiatt folyamatos mozgásban vannak.

Ahogy az emberiség új élőhelyek felé terjeszkedik, a vadon élő állatok szorosabb kapcsolatba kerülnek az emberekkel – és ami fontos, az élelmiszer-ellátással. A vadon élő állatok és a haszonállatok keveredése nagymértékben felerősíti annak kockázatát, hogy egy betegség átugorja a fajokat, és futótűzként terjedjen a haszonállatok között. Az Egyesült Államokban a baromfiállomány most ezt tapasztalja, köszönhetően a madárinfluenza egy új formájának, amely a szakértők szerint leginkább a vándorló kacsákon keresztül terjedt át a csirkefarmokra.

 

A madárinfluenza jelenlegi kockázata

Az új madárinfluenza-vírus az eredeti H5N1 törzs távoli leszármazottja, amely korábban madárinfluenza-járványokat okozott. Az egészségügyi szakemberek olyan eseteket észlelnek, amikor ez az új influenzavírus átugrott a madarakról más emlősökre  – például rókákra és medvékre.

2023. február 23-án a hírügynökségek beszámoltak néhány kambodzsai megerősített fertőzésről, köztük egy olyan fertőzésről, amely egy 11 éves kislány halálához vezetett. Szerencsére az új madárinfluenza-törzs ritka esetekben fertőzi meg az embereket, mert nem tud túl hatékonyan kötődni az emberi légúti sejtekhez. A lakosságot veszélyeztető kockázat egyelőre alacsony.

A vadon élő állatok, a haszonállatok és az emberek aktív megfigyelése lehetővé teszi az egészségügyi tisztviselők számára, hogy észleljék a továbbgyűrűzés első jeleit, és segítsenek megakadályozni, hogy egy kis vírusfröccsenésből nagy járvány alakuljon ki. A jövőben a kutatók és a döntéshozók lépéseket tehetnek a tovagyűrűző események megelőzésére a természet megőrzésével.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás