Az éghajlati válság tovább srófolja az élelmiszerárakat

A 21. század a szélsőséges élelmiszerválságok időszaka lesz. Az első 22 évben három jelentős globális élelmiszerár-emelkedés történt 2007-2008, 2010-11 és a 2021-22 években. A mostani év tovább fogja növelni ezt a rekordidőszakot, amikor a világ élelmiszerárai magasak.

„Az alacsony jövedelmű országok mintegy négyötödében és az alacsonyabb, közepes jövedelmű országok több, mint 90 százalékában 2023-ban 5 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek az élelmiszerárak éves szinten” – áll a Világbank élelmezésbiztonsági jelentésében.

A „megélhetési költségek válsága” – amelyet elsősorban az árak emelkedése okoz – olyan mértékben uralja a világot, hogy a Világgazdasági Fórum 2023-as Globális Kockázati Jelentése szerint ez a legsúlyosabb fenyegetés a következő két évben.

Az Unió pénzügyi tanácsa már figyelmeztetett, hogy 2023-ban különböző okok miatt emelkedni fognak az élelmiszerek; a szélsőséges időjárási események és a fenyegető El Nino azok a fő események, amelyek hatással lehetnek az általános betakarításra.

A Világélelmezési Program (WFP) előrejelzése szerint idén 345,2 millió embernek lesz bizonytalan az élelmiszer ellátása. Ez több mint kétszerese a 2020-as számnak, amikor a COVID-19 világjárvány elkezdődött. Ez azt is jelenti, hogy a világjárvány előtti szinthez képest 200 millióval többen vannak bizonytalanságban.

Az ember hajlamos attól tartani, hogy a 21. században fokozatosan felszámolódnak az elmúlt évszázadban elért eredmények, ami a rendkívüli éhínséget illeti. A 20. században a világ majdnem felszámolta az éhínségeket, és olyan rendszer jött létre, amely lehetővé tette a szélsőséges élelmiszerhiányos helyzetek elkerülését hatalmas segélyakciókkal.

A demokratikus rendszerek felemelkedése is segített az ilyen helyzetekre adott hatékony válaszadásban. A múlt század második felében kevesebb súlyos konfliktusról és háborúról számoltak be, amelyek korábban súlyos éhínséget okoztak.

A világ azonban az éhínségek vagy az éhínség közeli helyzetek tanúja a múltbeli fejlemények ellenére. Ebben az időszakban pedig a szélsőséges időjárási események és az éghajlati tényezők váltják fel a konfliktusokat és a háborút, mint az ilyen helyzetek kialakulásának fő okait.

A 2021-2022-es élelmiszerár-emelkedést részben az ukrajnai orosz invázió, valamint az ebből eredő élelmiszer-ellátási és -elosztási zavarok okozzák. A termést károsító, elpusztító éghajlati események azonban meghatározó szerepet játszottak az élelmiszerárak növekedésében.

Afrika szarvának éhínségét főként olyan éghajlati események okozzák, mint a példátlan szárazság. A WFP szerint jelenleg 900 ezer ember él éhínséghez hasonló körülmények között. Ez a népesség az elmúlt öt évben tízszeresére nőtt. A konfliktusok mellett az éghajlati események és az élelmiszerárak emelkedése is nagy szerepet játszott abban, hogy ez a népesség ebbe a kétségbeejtő helyzetbe került.

Míg a múltbeli éhínségek halálozási aránya magas volt, ezt közel nullára tudtuk csökkenteni, azonban az új évszázadban ez megfordulhat.

A különbség csak annyi, hogy a jelenlegi terméskárokat és áremelkedéseket a korábbiakkal ellentétben az éghajlati tényezők okozzák. A múlthoz hasonlóan azonban az áldozatok szinte ugyanazok maradnak: a legszegényebb és alacsony jövedelmű fejlődő országok sebezhető lakossága.