40 év alatt megdupázódott a villámok száma a Keleti-Alpokban

A Keleti-Alpokban és a környező régiókban a felmelegedés erőteljesebb, mint Európa többi részén. Egyes tudományos modellek azt jósolták, hogy az éghajlatváltozás állhat a villámtevékenység növekedésének hátterében.

A több villámcsapás az Alpok magasabban fekvő régiójában jellemző. A jelenséghez az is hozzájárul, hogy a villámszezon manapság egy hónappal korábban kezdődik, mint a 80-as években  – írták a tudósok a Climate Dynamics folyóiratban megjelent jelentésben.

Az osztrák Innsbrucki Egyetem kutatói megfigyelték, hogy napközben a villámlás csúcsidőszaka akár 50 százalékkal is erősebb, a délutáni és kora esti órákban. Hasonló jelek tapasztalhatók az Alpok déli és északi peremén is, de ott mérsékeltebb a változás. Az Alpok körüli sík területek pedig egyáltalán nem mutatnak jelentős tendenciát.

“Elemzéseink ezen a terepen most azt mutatták, hogy a klímaváltozás miatti hőmérséklet-emelkedés a zivatarok és így a villámlás gyakoriságának további növekedését okozza. Meglepett az a tény is, hogy ez a tendencia egyértelműen összhangban van az éghajlati rendszer globális változásaival.” – mondta Thorsten Simon a tanulmány társszerzője, az Innsbrucki Egyetem matematikai tanszékének a munkatársa, a Phys.org tudományos weboldalnak.

A felhő-föld villámcsapások sok szempontból károsak. Az egyik, hogy áramkimaradást okozhatnak az villamosenergia infrastruktúra károsításával. Másodszor, tüzet okozhatnak azokon a helyeken, ahol lecsapnak. Végül az emberek megsérülhetnek, és akár halálos villámcsapást is szenvedhetnek.

A kutatók szerint az azonnali károk mellett, a villámkisülés során olyan légszennyező anyagok is a légkörbe kerülnek, mint az NOx és az ózon, valamint fenyegeti a permafrosztot is, ahol a szivárgó metánt robbanthatja be egy-egy villámcsapás.

A trend megállapítása érdekében a tudósok 1979-es év óta vizsgálták a zivataros napok éves átlagos számát. A zivatarok mindig villámlással érkeznek, és a szélsőséges időjárási eseményekhez hasonlóan az éghajlatváltozás gyakoribbá és intenzívebbé tette világszerte.

A hegyvidéki területek domborzati viszonyai jobban ki vannak téve a zivataroknak. Sőt, az ezeket a terepeket borító jég olvadása nagyobb területeket tett ki a melegedésnek.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi testület (IPCC) és szinte minden meteorológiai előrejelzési modell becslése szerint az ilyen anomáliák egyre gyakoribbak lesznek a felmelegedő világban. Az éghajlatváltozás és a villámlás közötti kapcsolat még mindig nem egészen világos, és a kutatók remélik, hogy kutatásaik eredményei némi fényt derítenek a témára.