Az invazív idegenhonos fajok terjeszkedése növények és állatok kihalásához vezet
2023. szeptember. 05 10:09Bár lehetséges az invazív idegenhonos fajokat kiirtani és visszaszorítani, ez azonban 2030-ra nem biztos, hogy megtörténik.
A Biológiai Sokféleséggel és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal foglalkozó Kormányközi Tudományos Politikai Platform (IPBES) 10. plenáris ülésének résztvevői 2023. szeptember 2-án, hatnapos intenzív tanácskozás után véglegesítették jelentésüket az invazív idegen fajok (IAS) állapotáról és az ellenük való védekezés módjairól. A jelentés szeptember 4-én jelent meg.
Az invazív fajok olyan állatok, növények és mikrobák, amelyeket az emberek olyan új régiókba juttattak be, ahol korábban egyáltalán nem voltak jelen. Az invazív fajok nagy része negatív hatással van a természetre.
A dokumentált hatások körülbelül 85 százaléka negatívan befolyásolja az emberek életminőségét. Az olyan betegségeket, mint a malária, a Zika és a nyugat-nílusi láz, olyan invazív idegen szúnyogfajok terjesztik, mint az ázsiai tirisszúnyog és az egyiptomi csípőszúnyog.
Fotó: ázsiai tigrisszúnyog
Hasonlóképpen, a vízi jácint (Pontederia crassipes) elterjedése a Viktória-tóban hatással volt a tilápiahal populációjára, és befolyásolta a környéken élők megélhetését és táplálkozását.
Az invazív idegen fajok a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő mozgatórugói. A cél az, hogy a világnak meg kell akadályoznia, és legalább 50 százalékkal csökkentenie kell az invazív fajok betelepítését és megtelepedését 2030-ra.
De a világ valószínűleg nem éri el a célt 2030-ra.
Melodie A McGeoch, az IPBES csapatának egyik tagja elmondta: Bár a világ nem éri el a célt, de 2010 óta vannak előrelépések.
„Biztosak vagyunk abban, hogy olyan intézkedéseket vezetünk be, és olyan megközelítéseket alkalmazunk, mint például az IAS integrált irányítása, amelyekről azt találtuk, hogy jelentős előrelépést hoznak” – mondta.
Az IPBES-jelentés megállapította, hogy az intézkedések jelenleg nem elegendőek. Míg az országok 80 százalékának nemzeti biodiverzitási tervében szerepel az invazív idegenhonos fajok kezelésével kapcsolatos célok, csak 17 százalékuk rendelkezik nemzeti törvényekkel vagy rendeletekkel, amelyek kifejezetten ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. Ez növeli az invazív idegen fajok kockázatát is a szomszédos államokban.
A jelentésből az is kiderül, hogy az országok 45 százaléka nem fektet be a biológiai inváziók kezelésébe. Jelenleg a biológiai inváziók hatásainak 34 százaléka Amerikában, 31 százaléka Európában és Közép-Ázsiában, 25 százaléka Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, és csak körülbelül 7 százaléka érvényesül Afrikában.
“Az invazív idegenhonos fajok azonnali sürgős cselekvést követelnek, amelyek kiterjedt és egyre növekvő károkat okoznak a természetben és az emberi közösségekben. Ez teszi ezt a jelentést olyan értékessé és időszerűvé” – mondta Anne Larigauderie, az IPBES ügyvezető titkára.
Az idegenhonos invazív fajok elleni küzdelem sürgőssége érthető, mivel ezek állnak a növény- és állatkihalások mögött világszerte. „Az általunk feljegyzett globális állat- és növénykihalások 60 százalékában az invazív idegen fajok voltak a fő tényezői, és 16 százalékban az egyetlen hajtóerő, és legalább 218 invazív idegen faj volt felelős több, mint 1.200 helyi kihalásért” – mondta az értékelés társelnöke, Anibal Pauchard Chiléből.
Évente 200 új invazív faj megjelenést jelentenek, és a tudatosság segíthet ezek gyors azonosításában és ellenőrzésében.
Az invazív fajok több, mint 423 milliárd dolláros veszteséget okoztak 2019-ben, és a jelentés rámutat arra, hogy a biodiverzitás csökkenésének öt fő mozgatórugója közé tartoznak, a föld- és tengerhasználat változásai, a fajok közvetlen pusztítása, az éghajlatváltozás és a szennyezés mellett.
A jelentés 2019-ben készült, hogy megoldásokat találjon. A szakértők megvizsgálták a témában az elmúlt négy év kutatásait, és azt mondják, hogy a jövőbeni biológiai inváziók, az invazív idegenhonos fajok és ezek hatásai hatékony kezeléssel – felkészültséggel, korai felismeréssel és gyors reagálással – megelőzhetők. A jelentések azt sugallják, hogy amikor a felszámolás nem lehetséges, erőfeszítéseket kell tenni az invazív fajok megfékezésére és ellenőrzésére.
Nyitóképen: fekete törpeharcsa raj a Tisza-tóban