A klímaválság már most drasztikus sújtja az Amazonas élővilágát

Ha az Amazonas egy ország lenne, a hetedik legnagyobb lenne a világon. A biológiai sokfélesége is nagy. A terület hatalmas számú növénynek és állatnak ad otthont, és ezeknek a fajoknak a többségét még a tudósok sem tanulmányozták. Eddig a régióban legalább 40.000 növényfajt, 427 emlőst, 1.294 madarat, 378 hüllőt, 427 kétéltűt és körülbelül 3.000 halat fedeztek fel tudományosan.

Mindez a kiaknázatlan természeti gazdagság azonban veszélyben van. A Living Planet Report legfrissebb kiadása szerint a gerincesek – emlősök, madarak, kétéltűek, hüllők és halak – megfigyelt populációi átlagosan 69 százalékkal csökkentek az elmúlt négy évtizedben.

1970 óta a világ elvesztette megmaradt vizes élőhelyeinek egyharmadát, miközben az édesvízi vadon élő állatok populációja átlagosan 83 százalékkal csökkent. A latin-amerikai és karibi térségben a megfigyelt populációk átlagosan 94 százalékkal csökkentek. Brazíliában a rózsaszín delfinek populációja a Mamirauá Fenntartható Fejlődés Rezervátumban, Amazonas államban 1994 és 2016 között 65 százalékkal csökkent.

2023. szeptember 23-a óta az Amazonas állam belsejében található Tefé-tó régióból származó rózsaszín delfinek és tucuxik holtan bukkannak fel a tó partján. Október 20-ig 154 halott állatot jegyeztek fel. 17 szövettani elemzés és molekuláris diagnózis sem mutatta ki a tömeges halálozás okát. A legvalószínűbb hipotézis a víz túlmelegedése. A Mamirauá Intézet mérései egyes területeken elérték a 40 fokot – ez 10 fokkal meghaladja a történelmileg rögzített átlagot.

Idén az Atlanti-óceán abnormális felmelegedése hozzájárult a régió folyóinak kiszáradásához, és az El Ninóval együtt a szárazság elhúzódhat, ami a vadon élő állatokat és több mint 500.000 embert érinthet, lehetetlenné téve az élelmiszerekhez, vízhez és gyógyszerekhez való hozzáférést. 

Ez egy intő példája annak, hogy mi történhet, ha nem sikerül biztonságos szinten tartani a bolygó hőmérsékletét. A természet elvesztése, a víz- és élelmiszer-ellátás bizonytalansága valószínűleg tovább romlik a klímaváltozás által felgyorsított vízmennyiség csökkenésével.

A fenti képen az Amazonas folyó deltája látható november végén. A folyamatosan pusztító erdőtüzek füstje látható a kép bal oldalán. Bolygónk legbővizűbb folyója a szokásosnál jóval alacsonyabb vízhozammal rendelkezik. Forrás: NASA MODIS

Az Amazonas folyó delfineivel kapcsolatos válság azt mutatja, hogy sürgősen további tanulmányokra van szükség az éghajlatváltozás vadvilágra gyakorolt ​​hatásairól.  A múltban az állatoknak több ezer vagy millió év állt rendelkezésükre ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a bolygó változásaihoz. Most ezek a változások nagyon gyorsan mennek végbe. Az állatoknak nem lesz elég ideje megváltoztatni szokásaikat és alkalmazkodni az új hőmérsékletekhez.

A víz- és hőmérsékleti stressz, a tápanyag-fogyás és a megváltozott populációdinamika közvetlenül befolyásolja a fajok túlélését. A globális felmelegedés okozta hőmérséklet-emelkedés és a növényzet csökkenése kedvez a víz párolgásának, csökkenti a levegő páratartalmát és növeli az esőerdők övének szavannává alakulásának kockázatát. A csapadék instabilitása szélsőséges aszályhoz vagy áradáshoz vezethet. A melegebb környezet például ösztönözheti az invazív fajok, az erdőket károsító kártevők és az embereket érintő betegségek terjedését.

A növénytakaró csökkenése, a hőmérséklet emelkedése, a víz mennyiségének és minőségének csökkenése meghatározó tényező az állatok és az emberek túlélése szempontjából. Az emberiségnek sürgősen be kell tartania a Párizsi Megállapodást, és csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Brazíliában ez a választás szükségszerűen magában foglalja az erdőirtás csökkentését és a tiszta energia választását.