Hatalmas költség a megújulóenergia-kapacitás növelése, de szükséges
2024. február. 18 18:11Nagyjából 12 billió dollár költséget jelent globálisan, hogy 2030-ra elérjük az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján vállalt, a megújuló energiaforrások kapacitására vonatkozó szintet.
A legújabb jelentés szerint a világnak évente átlagosan 2 billió dollárba kerülne, hogy teljesítse az ENSZ 28. éghajlatváltozási konferenciáján (COP28) vállaltakat. Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét még 1992-ben hitelesítették, hazánk pedig 1994-ben csatlakozott a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A tagok minden évben éghajlatváltozási konferencián (COP) gyűlnek össze, ahol a globális klíma-politikai kérdéseket tárgyalják. A 28. konferenciát 2023 decemberében tartották Dubajban.
A COP28-on 124 ország tett ígéretet arra, hogy 2030-ig megháromszorozza a megújuló energia kapacitását, és megkétszerezi az energiahatékonyság mértékét. Az intézkedésekre annak érdekében van szükség, hogy a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 fok alatt maradjon. A most elkészült jelentés szerint a konferencián tett vállalalások mintegy 12 billió dollár költséggel járnának 2030-ig, azaz évente nagyjából 2 billió dollárral.
Ennek az összegnek a 66 százalékát a megújuló energiaforrások telepítésére, a többit pedig az ezt működtető hálózati és tárolási infrastruktúra fejlesztésére kellene fordítani, ugyanis az évtized végéig el kellene érni a kapacitásnak a 11 terawattot. 2022-ben ez az érték 3,4-3,6 TW volt. Ami a beruházásokat illeti, 2023-ban a bővítés a jelentés szerint nagyjából 1 billió dollárba került.
A jelentés emellett felszólított a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozása helyett a megújuló energiaforrások támogatására. Számítások szerint az évtized végéig a szükséges költség mintegy felét költenék az országok a fosszilis tüzelőanyagokra, míg a másik felét a megújuló energiaforrások és működtető hálózatuk emésztené fel. Az átcsoportosítással azonban megvan a szükséges fedezet ahhoz, hogy a kapacitás elérhesse a kívánt szintet.
A másik probléma a támogatás hiánya bizonyos régiókban. Afrikában és a Közel-Keleten kétszer-háromszor nagyobb fejlesztésekre volna szükség, mint a világ többi részén. A tavalyi évben is jelentősen elmaradt az erre fordított beruházás összege a kívánttól.
A jelentés ugyan arra számít, hogy 2030-ra sikerül elérni a vállalt célt, s így jelentős visszaesés tapasztalható majd a kibocsátás mértékében, a globális átlaghőmérésklet emelkedésének 1,5 fok alatt tartásához további intézkedésekre is szükség lesz. A legfontosabb, hogy a jelenleg lemaradásban levő régiók is felzárkózzanak, és csökkenteni tudják az üvegházhatású gázok kibocsátását hosszabb távon is, különben a COP28-on tett ígéret egyre üresebb lesz.
Továbbá a megújuló energiaforrások bővítése sem lesz elegendő. A jelentés a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetésére szólít fel. Számítások szerint 2030-ra a 2020-as szinthez képest mintegy 40 százalékkal kell csökkennie a termelésnek a siker érdekében, a század közepéig pedig szinte teljesen meg kell ezeket szüntetni.