Kazahsztán új szintre emelte a gázszivárgás fogalmát

Becslések szerint ez a valaha feljegyzett egyik legnagyobb metánszivárgás. A kazahsztáni szivárgás környezeti hatása több, mint 717.000 benzines autó kibocsátásának felel meg.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a metán felelős a globális hőmérséklet-emelkedés mintegy 30 százalékáért az ipari forradalom óta. Több, mint 80-szor akkora globális felmelegedési potenciállal rendelkezik, mint a szén-dioxid, a kibocsátástól számított első 20 év során, és körülbelül 28-szorosa a felmelegedési potenciálja 100 év alatt.

A szakértők rámutatnak arra, hogy a metánkibocsátást korábban alulértékelték. Ezt azonban az utóbbi időben nehéz volt eltitkolni, a pontosabb elemzést biztosító műholdképek fokozott használata miatt. A földgáz elsősorban metánból áll, amely az emberi szem számára átlátszó gáz. De amikor a napfény áthalad egy metánfelhőn, egyedi visszaverődést hoz létre, amelyet egyes műholdak képesek követni.

Míg egyes szivárgások, például a nem kívánt gáz kieresztése olajfúrás közben a levegőbe, szándékosnak tekinthetők, míg a rosszul karbantartott vagy rosszul szabályozott berendezésekből kiáramló metán véletlen esemény.

Az emberi eredetű metánkibocsátás mintegy 40 százaléka a fosszilis tüzelőanyagok feltárásából, termeléséből és szállításából eredő szivárgások következménye. Ezek csaknem 50 százalékkal emelkedtek 2000 és 2019 között. További 40 százalék a mezőgazdaságból származik (amelyben a szarvasmarhák dominálnak), 20 százaléka pedig a hulladéklerakókból származik, a szemét bomlásakor. Az előrejelzések szerint mindegyik tétel emelkedni fog a jövőben. 2022-ben az Egyesült Államok, Oroszország és Türkmenisztán volt a felelős a legtöbb fosszilis tüzelőanyag-szivárgásért.

A metán szivárgások nagy része azonban elkerülhető lenne. Az olaj- és gáztelepek 80 százalékán, valamint a szénbányák 98 százalékán a szivárgások eltömítése és a túlnyomásos vezetékekben a nemkívánatos földgáz közvetlenül a légkörbe engedése elkerülhető lenne. Ráadásul az így megspórolt gázt el lehetne adni. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a szivárgások betömése alacsony költséggel megoldható.

Ezek a szivárgások emlékeztetnek a fosszilis tüzelőanyag-kutatás kockázataira. Ahogy a bolygó gyorsan felmelegszik, az országok egyre komolyabban foglalkoznak az elkerülhető metánszivárgások nyomon követésével és megállításával.

A nonprofit Environmental Defense Fund és a Google együttműködésével kifejlesztett MethaneSAT nevű metánmérő műhold 2024 márciusában indul útjára. Célja, hogy a Google mesterséges intelligenciáját használja fel az olaj- és gázipari tevékenységből származó szivárgások feltérképezésére, számszerűsítésére és csökkentésére szerte a világon. Az AI célja egy olaj- és gázinfrastruktúra-térkép létrehozása, amelyet a MethaneSAT-tal kombinálva nyomon követik a gáz forrását. Ezzel a kutatók jobban megérthetik azokat a forrástípusokat, amelyek általában leginkább hozzájárulnak a metánszivárgáshoz, és segítenek a mérséklésében.

Körülbelül 150 ország csatlakozott a Global Methane Pledge kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy az évtized végéig 30 százalékkal csökkentsék a globális metánkibocsátást.