Kihalási hullámot indított el a rekord meleg óceán

Nagy kiterjedésű korallfehéredési esemény zajlik a Nagy-korallzátonyon (GBR) – erősítették meg az ausztrál hatóságok. A zátony Olaszországnál nagyobb területen fekszik. 

A jelenséget a Reef Authority és az Australian Institute of Marine Science (AIMS) által közösen végzett légi felmérések figyelték meg a Nagy-korallzátony területének kétharmadán. A szakértők azt is állították, hogy a korallok egy része elpusztult. A felmérések kimutatták, hogy a kifehéredés több, mint 300 partmenti és tengeri zátonyt érint.

Roger Beeden, a Hatóság vezető tudósa a március 8-i sajtóközleményében kijelentette, hogy a megfigyelési eredmények összhangban vannak azzal, amit a korallzátonyon huzamosabb ideig az átlag feletti tengerfelszín-hőmérsékletnél előre jeleztek. A zátony légi felmérései a legtöbb vizsgált területen elterjedt sekélyvízi korallfehéredést mutattak ki.  

Az ausztrál James Cook Egyetem február 22-én kiadott közleménye szerint jelentős mennyiségű korall már haldoklik. Maya Srinivasan, az egyetem trópusi víz- és vízi ökoszisztéma-kutató kutatója elmondta, hogy a turisták körében népszerű Keppel-szigeteken több napig tartó felméréseik szerint a hőmérséklet jelentősen meghaladta az átlagot. A vízben megfigyelték, hogy a zátony egyes részei teljesen fehérek voltak, azaz elpusztult korallok voltak rajta, csak a zátonyok mélyebb területei maradtak érintetlenül.

Az éghajlatváltozás nagy veszélyt jelent a Nagy-korallzátonyra, amely 2300 kilométer hosszan húzódik, és körülbelül 3000 egyedi zátonyból áll.

A kifehéredés egy olyan forgatókönyv, amelyben a tudósok legrosszabb félelmei váltak valóra. Az elmúlt évben számos korallfehéredési eseményekről számoltak be az északi féltekén, ami az éghajlatváltozás következtében fellépő magas tengerfelszíni hőmérséklet és az El Nino együttes hatása miatt felgyorsult. 

A Nagy-korallzátony már többször megmutatta ellenálló képességét és képes volt felépülni a korábbi korallfehéredési eseményekből és más szélsőséges időjárási jelenségek után is, például erős trópusi ciklonok és töviskoronás tengeri csillagjárványok után.

Korallok tömeges fehéredését már korábban is megfigyelték 1998-ban, majd 2002-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2020-ban, 2022-ben, a legutóbbi pedig az idei évben jelentkezett. A jelenlegi korallfehéredés az ötödik esemény az elmúlt nyolc évben. 

A légi felmérésből rögzített területi lefedettséget a vízben végzett felmérésekkel még kombinálni kell, hogy a szakemberek kiszámíthassák a korallok kifehéredésének súlyosságát a zátony több régiójában.

Az USA Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatalának (NOAA) Műhold- és Információs Szolgálata szerint a 2014 és 2017 között lezajlott harmadik globális korallfehéredési esemény továbbra is a leghosszabb, legelterjedtebb és valószínűleg a legkárosabb korallfehéredési esemény a feljegyzések kezdete óta. A három évig tartó esemény olyan területeken érintette a zátonyokat, mint a Nagy-korallzátony, Kiribati, Jarvis-sziget, és minden korábbi globális fehéredési eseménynél rosszabbnak tekinthető.

Jelenleg a Coral Reef Watch program arra figyelmeztetett, hogy valószínűleg a negyedik globális tömeges korallfehéredési esemény kezdődött el. Az Indiai-, a Csendes- és az Atlanti-óceánban található zátonyok a kifehéredés súlyos jeleit mutatják. 

Az elmúlt 12 hónapban világszerte kitartott a magas óceánhőmérséklet, ez a sérülékeny ökoszisztémában a korallok tömeges kifehéredéséhez vezetett.