Az El Niño súlyos csapást mért Latin-Amerikára és a Karib-térségre 2023-ban

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) Latin-Amerika és a Karib-térség éghajlati állapotáról szóló 2023-as jelentése megerősítette, hogy ez volt a legmelegebb év a mérések kezdete óta. A kontinensre nem csak az erős El Niño volt hatással, hanem az ettől függetlenül zajló klímváltozás is. A térséget sújtó szárazság, a hőség, az erdőtüzek, a szélsőséges esőzések és a rekordméretű hurrikán jelentős hatással voltak az ott élők egészségére, az élelmiszer- és energiabiztonságra, valamint a gazdasági fejlődésre.

A tengerszint továbbra is a globális átlagnál nagyobb ütemben emelkedett a régió atlanti-óceáni részének nagy részén, fenyegetve ezzel a part menti területeket és a kis szigetek államait. Az El Niño 2023 második felében jelentősen hozzájárult a rekordmeleg évhez, és számos extrém esemény hatását is növelte. A meleg tengerfelszín és az egyébként is zajló klímaváltozás pedig együttesen gyakoribb és extrémebb veszélyekkel párosult. Míg egyes területeken özönvízszerű esőzéseket okozott, addig máshol a szárazság tombolt.

Az Otis hurrikán gyorsan erősödött, még mielőtt elérte volna a partokat, így a mexikói Acapulcóba pusztító, 5-ös kategóriájú hurrikánként érkezett. Több tucat halálos áldozatot és több milliárd dolláros kárt hagyott maga után. Az árvizek a régió számos részén okoztak problémát. November közepén pédául olyan viharok voltak a Karib-térségben, amelyek özönvízszerű csapadékot hoztak Jamaicára, Haitira és a Dominikai Köztársaságra. A Dominikai Köztársaságban az egy nap alatt lehulló csapadék mennyiségének új rekordja 431,0 mm lett.

Ugyanakkor az intenzív szárazság kezdetben Közép-Amerikában pusztított, majd elterjedt Dél-Amerika északi részén is. Az Amazonas mentén fekvő brazíliai Manausnál folyó Negro folyót több mint 120 éves mélypontra csökkentette, illetve súlyosan megzavarta a hajózást is a Panama-csatornán a rekordalacsony vízállás miatt.

Légifelvétel a Panama-csatornáról, több zsilipkapuval, amelyek nagy víztömegeket kötnek össze, buja növényzettel és infrastruktúrával körülvéve.

2023 nyara rendkívüli hőséggel járt többek között Mexikóban. Sok állomáson 45 °C-ot meghaladó hőmérsékletet mértek, augusztus 29-én pedig elérték az abszolút csúcsot, 51,4 °C volt. Brazíliában, Peruban, Bolíviában, Paraguayban és Argentínában mind a legmagasabb szeptemberi havi hőmérsékletet regisztrálták. Hatalmas erdőtüzek keletkeztek számos hőség sújtotta régióban.

Körülbelül 4000 gleccser található az Andokban, Chile és Argentína határán, kisebb számmal a trópusi Andokban. A World Glacier Monitoring Service (WGMS) szerint az Echaurren Norte gleccser – amit referenciaként tekintenek – 1975 és 2023 között körülbelül 31 méter vízegyenértéket (m) veszített. A folyamat ebben az évszázadban felgyorsult.

A Latin-Amerika éghajlati helyzetéről szóló jelentés, amelyet egy interaktív történettérkép is kísér, tájékoztatást ad és segítséget nyújt az éghajlatváltozás mérséklésével, az alkalmazkodással és a kockázatkezeléssel kapcsolatos regionális szintű döntésekhez. A jelentés kiemeli, hogy több fejlesztésre van szükség a nemzeti meteorológiai szolgálatoknál az előrejelzések és az életmentő korai figyelmeztetések működése érdekében. Latin-Amerikában és a Karib-térségben a WMO-tagok 47%-a csak “alap vagy alapvető” időjárási szolgáltatásokat nyújt. Mindössze 6%-uk tud „teljes vagy fejlett” szolgáltatásokat adni a döntéshozatal támogatásához az éghajlatra érzékeny ágazatokban.

A meteorológiai adatok egészségügyi felügyeletbe való integrálása terén történtek előrelépések (a betegségekre összpontosítva), ennek köszönhetően erősebbek lettek a közegészségügyi stratégiák. Az éghajlattal összefüggő egészségügyi kockázatok növekedése miatt azonban még mindig van mit javítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben a hőhullámokra, a légszennyezésre, az élelmiszer-ellátás bizonytalanságára és a szúnyogok által terjesztett betegségekere, például a dengue-lázra.

Forrás: WMO