Mi az a hőstressz és hogyan mérjük?
2024. május. 28 19:09A klímaváltozással a szélsőségesen magas hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, amelyek jelentősen megterhelhetik a szervezetet. De mi is pontosan a hőstressz, hogyan hat és hogyan is mérjük?
Mi az a hőstressz?
A hőstressz a test hőjének felhalmozódását jelenti, amely az izmok használatával, vagy a környezeti hatások miatt termelődik. Olyankor fordul elő, amikor a test által a felvett hő meghaladja a szervezet hőelvezető képességét. A hőstressz általában olyan tényezők kombinációjából adódik össze, mint a magas környezeti hőmérséklet, a páratartalom, a fizikai aktivitás és a nem megfelelő folyadékbevitel. A test fontos tulajdonsága, hogy megpróbálja a maghőmérsékletét bizonyos határokon belül tartani, ez pedig a test által termelt és a környezettel való hőcsere egyensúlyából adódik. Ezt az egyensúlyt a test hőszabályzó rendszere (hipotalamusz, verejtékmirigyek, keringési rendszer és bőr), fiziológiája (a test működési módja) és viselkedése szabályozza, amelynek része többek között az evés és ivás, az aktivitás és a pihenés, vagy a ruházat.
A hőstressz tünetei közé tartozik a megemelkedett testmaghőmérséklet, szapora szívverés, szapora légzés, túlzott izzadás, hányinger, szédülés, és súlyos esetekben a hővel összefüggő betegségek, mint a hőkimerültség vagy a hőguta – ami potenciálisan életveszélyes egészségügyi vészhelyzet.
Miben különbözik a hőstressz a hőterheléstől?
A hőterhelés a test hőstresszre adott fiziológiai és pszichológiai reakcióit jelenti. Magában foglalja a hőnek való kitettség miatt a test funkcióiban és teljesítményében mérhető változásokat. Az olyan fiziológiai válaszok, mint a pulzusszám változása, a testmaghőmérséklet, a bőrhőmérséklet és az izzadás mértéke, mind a hőterhelés mutatóinak tekinthetők. A hőterhelés monitorozása döntő fontosságú munkahelyi környezetben, sportolás közben és egyéb tevékenységek esetében, a hő okozta betegségek megelőzése és az egyének jólétének biztosítása érdekében. Mindkét fogalom fontos a hő emberi egészségre és teljesítményre gyakorolt hatásának megértésében és kezelésében.
Melyek a hőstressz fő kockázati tényezői?
Számos kulcsfontosságú kockázati tényező járul hozzá az egyének hőstressz iránti hajlamához. A környezeti feltételek, mint a magas hőmérséklet és a páratartalom, nagyban befolyásolják a kialakulását, mivel csökkentik az izzadság párolgását, amely az emberi test legfőbb hűtési mechanizmusa. Az izzadság elpárolgása a bőrről lehűti a testünket, de a magasabb páratartalom korlátozza a párolgás hatékonyságát. Emiatt nagyobb a hőstressz bekövetkezésének kockázata, a következmények pedig akár végzetesek is lehetnek.
Ezenkívül az intenzív fizikai aktivitás is növeli a test hőtermelését, főleg olyan esetben, amikor a környezeti hőmérséklet is magas. A személyes tényezők, például az életkor, az egészségi állapot és a gyógyszerek is érzékenyebbé tehetik az embereket. Az idősek és az egészségügyi problémákkal küzdők szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mivel hőszabályozó rendszerük nem úgy működik, mint egy egészséges, életerős szervezetnek. Bizonyos gyógyszerek, mint a vízhajtók vagy a magas vérnyomás kezelésére szolgáló gyógyszerek, ugyancsak ronthatják a szervezet hőstresszre való megfelelő válaszadási képességét. De ugyanilyen a meleg környezethez való akklimatizáció hiánya is.
Hogyan mérjük a hőterhelést?
A hőstressz különböző fiziológiai és környezeti indikátorok segítségével mérhető, amelyeknek köze van a hő emberi testre gyakorolt hatásához. Ezek a harmatpont, a relatív nedvesség, a szélsebesség, és a napsugárzás.
A hőstressz értékelésére egy másik széles körben használt mérőszám az univerzális hőklíma index (UTCI). Ez egy emberi hőstressz index, amely figyelembe veszi a különféle környezeti tényezőket, felméri a hőérzetet és az emberi test fiziológiás válaszát a különböző hőstressz fokozatokra.
Az UTCI a következő környezeti paramétereket veszi figyelembe:
- Levegő hőmérséklete
- Sugárzás (nap- és hosszúhullámú sugárzás)
- Szélsebesség
- Páratartalom
E tényezők kombinálásával az UTCI pontos képet ad arról, hogy az emberi test hogyan érzékeli és hogyan reagál a termikus környezetre. Különösen hasznos például munkahelyi környezetben, szabadtéri tevékenységek esetében és a várostervezésben, ahol elengedhetetlen a hőstressz árnyaltabb megértése. Az UTCI a hőterhelést különböző szintekben kategorizálja a hőérzet és a megfelelő fiziológiai reakciók alapján.
Az UTCI stresszkategóriái a következők:
1. Nincs hőstressz +9 és +26 fok között. Az egyének a test túlzott megterhelése nélkül képesek fenntartani a termikus egyensúlyt.
2. Mérsékelt hőstressz +26 és +32 fok között. A bőr hőmérséklete növekszik, 30 perc után izzadás előfordulhat. Enyhe stressz tapasztalható, de a test hőmérsékletszabályozási képessége általában hatékony. Az egyének némi kényelmetlenséget érezhetnek, de nagyobb fiziológiai megerőltetés nélkül képesek alkalmazkodni.
3. Erős hőstressz +32 és +38 fok között. A bőr hőmérséklete magas, a mag- és bőr hőmérsékletének különbsége csökken. A fizikai aktivitás csökkentése ajánlott.
4. Nagyon erős hőstressz +38 és +46 fok között. Alacsony a mag- és bőr hőmérsékletének különbsége. A szervezet hőszabályozási mechanizmusai fokozott igénybevételnek vannak kitéve. Az egyének közérzete kellemetlen, hosszabb távon erősebb hőterheléshez vezet. Klíma használata és árnyékos/árnyékolt helyen tartózkodás ajánlott. A fizikai aktivitás csökkentése javasolt.
5. Extrém hőstressz +46 fok felett. Súlyos terhelést jelent a test hőszabályozásában. Ez a kategória a hővel összefüggő egészségügyi problémák fokozott kockázatával jár, és óvintézkedésekre van szükség a hővel összefüggő betegségek elkerülése érdekében. Sok folyadék bevitele javasolt, illetve a fizikai aktivitás teljes mellőzése ajánlott.
A C3S és a hőstressz
A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) létrehozott egy ERA5-HEAT nevű adatbázist, amelyben hozzáférhetünk a világ hőstressz adataihoz. A C3S ugyanakkor hozzáférést biztosít a hőt kiváltó paraméterekhez is, mint a levegő hőmérséklete, a relatív páratartalom és a szélsebesség. Az összes adat ingyenesen elérhető a Climate Data Store-ban.
A nemrég megjelent Európa 2023-as évi éghajlati helyzetének jelentése a hőmérsékletről és a termikus stresszről is tartalmaz információkat. A jelentés megjegyzi, hogy Európa-szerte növekszik a legalább „erős hőstresszel” járó napok száma, illetve 2023-ban rekordszámú volt az „extrém hőstresszes” nap. A C3S az ESOTC 2019-es jelentése óta folyamatosan figyeli a hőterhelést.
Forrás: Copernicus