Tényleg átlagos őszünk volt?! A kisördög a részletekben van

A rekord forró nyarat követően a szeptember még 1,7 fokos, az október már csak 0,7 fokos pozitív anomáliával zárt, míg a november 1,9 fokkal hidegebb volt az 1991–2020-as átlaghoz képest. 

Az évszak csapadékösszege országos átlagban 180,0 mm, ami az éghajlati normál közeli érték, azt 13 %-kal haladja meg (1991–2020-as átlag: 158,6 mm). A szeptemberi csapadék országosan 63 %-kal meghaladta az átlagot, majd októberben 4 %-kal hullott több csapadék, mint az 1991–2020-as átlag. A november viszont száraz hónap lett, aminek a csapadéka országos viszonylatban 36 %-kal elmaradt a szokásostól. A legcsapadékosabb területek a Bakony mellett a Mecsek környéke és a nyugati, délnyugati tájak voltak, nagy területen 200 mm-t meghaladó csapadékkal. Az ország többi részén általában 150 és 200 mm között volt az évszak csapadékösszege, míg a legszárazabb tájakon (Nógrád vármegye környéke, Tiszántúl déli fele) többfelé a 140 mm-t sem érte el a 2024 őszén mért csapadékösszeg.

Az egész őszt tekintve hiába volt közel átlagos a csapadék mennyisége, annak időbeli eloszlása azonban szélsőséges volt Szeptember 10. környékén az Alpokban soha nem látott mennyiségű csapadékot hozó Borisz ciklon okozta hazánkban az egész havi csapadék túlnyomó részét. Október és november úgyszintén szélsőséges csapadékeloszlást mutat, hiszen ezekben a hónapokban is egy-egy ciklon, illetve hullámzó frontrendszer biztosított a csapadékot. A kettő között pedig egy közel 40 napos rendkívül száraz időszak figyelhető meg (1. ábra). Amennyiben ez a száraz periódus nyáron következett volna be, az még durvább mezőgazdasági veszteségekkel járt volna.

Napi csapadékösszegek országos átlagai 2024 őszén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a maximumok 1901 és 2023 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján. Forrás: Hungaromet

A hőmérséklet tekintetében összességében szintén átlag körüli érték jött ki, ha azonban belemegyünk a részletekbe, már jóval szélsőségesebb képet láthatunk. Az augusztust jellemző forróság szeptember első hetében is folytatódott, szeptember első négy napján a maximumok 35 fok közelében alakultak, majd pár fokot mérséklődött a hőség, de a 30 fok feletti hőmérsékletek szeptember 8-ig országszerte maradtak. Eközben jelentős csapadék nem hullott, és a nappalok mellett az éjszakák sem hoztak felfrissülést, többfelé 20 fok felett alakultak a napi minimumhőmérsékletek. Több napon is megdőltek országos melegrekordok. A legmagasabb minimumhőmérséklet országos rekordja megdőlt szeptember 1-jén (Budapest Lágymányos: 24,0 °C), 2-án (Boda: 22,9 °C), 3-án (Budapest János-hegy: 22,7 °C), 4-én (Pécs Árpádtető: 22,8 °C), 5-én (Tatabánya Dózsakert: 22,9 °C) és 8-án (Tatabánya Dózsakert: 22,1 °C). Eközben legmagasabb maximumhőmérséklet országos rekord két napon született: szeptember 3-án (Körösszakál: 36,5°C) és 4-én (Baja: 36,2 °C). A Körösszakálon szeptember 3-án mért 36,5 fok a 2024-es ősz legmagasabb mért hőmérséklete. Szeptember első nyolc napja közel 7 fokkal melegebb volt a szokásosnál, majd a hőségnek egy szeptember 9-én érkező markáns hidegfront vetett véget, jelentős és tartós változást okozva az időjárásban és hőmérsékletekben, olyannyira, hogy az ősz hátralevő része összességében közel fél fokkal elmaradt az éghajlati normáltól (2. ábra).

2. ábra: Napi középhőmérsékletek országos átlagai 2024 őszén, valamint az 1991–2020-as átlag, illetve
a szélsőértékek 1901 és 2023 között a homogenizált, ellenőrzött, interpolált adatok alapján. Forrás: Hungaromet

Szeptember 9-én a Dunántúl nyugati felén nagy területen 30 mm-t meghaladó csapadék hullott. A keleti határ mentén ekkor még elérte a csúcsérték a 30 fokot, majd másnapra oda is megérkezett a hűvös, csapadékos idő. A folytatásban újabb ciklonok voltak hatással az időjárásunkra. Szeptember 12-én egy hosszan elnyúló frontrendszer érte el a Kárpát-medencét, aminek a hátoldalán a Dunántúlon jelentősen visszaesett a hőmérséklet és nyugaton ismét nagy mennyiségű csapadék hullott (pl. Felsőszölnök: 56,6 mm). Az Európán végignyúló frontrendszer déli részén kialakult a Boris névre keresztelt ciklon, ami szeptember közepén több napon át extrém mennyiségű csapadékot okozott Közép-Európában, ami jelentős árvizekkel járt több országban, Magyarországon is. Szeptember 13-án már a keleti tájakon is csapadékosra fordult az idő (pl. Tiszacsermely: 51,4 mm). Ezen a napon a maximumhőmérsékletekben rendkívül nagy különbségek alakultak ki az országban. Északkeleten a front érkezése előtt még Szamosújlakon 29,9 fokot mértünk, miközben a Kab-hegyen a maximum csak 6,9 fok volt, de a Dunántúlon síkvidéken is több állomáson 10 fok alatt volt a legmagasabb hőmérséklet (pl. Sopron: 8,5 °C). Szeptember 14-én országszerte jelentős mennyiségű eső esett, sokfelé 30 mm-t meghaladó értékkel. Az ekkor Bakonybélen mért 87,4 mm, az évszak legnagyobb mért napi csapadékösszege és új országos napi csapadékrekord is. 2024. szeptember 14-e országos átlagban a negyedik legcsapadékosabb szeptemberi nap volt a XX. század kezdete óta. Szeptember 14-én a középhőmérséklet országos átlaga csupán 10,2 fok volt. Szeptember 15-én is országszerte esett az eső, de jellemzően 10 és 20 mm között volt a csapadék mennyisége. A Dunántúl északi részén és a Balaton térségében viharossá fokozódott a szél. A Kab-hegyen szeptember 14-én 118,8 km/h, 15-én 131,4 km/h volt a legnagyobb mért széllökés, amik új napi szélrekordok. Szeptember 16-án már nem volt országszerte csapadék, a Dunántúl déli és nyugati részei voltak a legcsapadékosabbak, de 20 mm-t meghaladó csapadék már kevesebb helyen volt (pl. Váralja: 34,7 mm). 

Október elején egy mediterrán ciklon okozott ismét nagyon csapadékos időjárást. Október 2-án a Dunántúlon esett nagy területen 30 mm-t is meghaladó csapadék (pl. Hegymagas: 41,3 mm), majd október 3-án az Alföldön esett a legtöbb eső (pl. Mezőhék: 47,2 mm). Az októberi csapadék legnagyobb része ezen a két napon hullott le.

A továbbiakban egyre szárazabbá vált az idő volt, döntően anticiklon alakította időjárásunkat, amely még november nagy részében is uralkodott. Míg októberben a sok napsütés hatására az anticiklon még a szokásosnál melegebb időt okozott, november első felében már egy több évtizede nem tapasztalt alacsony hőmérsékletet hozó hideg légpárna telepedett az országra. A hosszú száraz időszakot a november 20-án érkező hidegfront zárta le, amikor az északnyugati országrész kivételével sokfelé esett jelentősebb mennyiségű csapadék, a legtöbb a Dél-Dunántúlon (pl. Pécs Egyetem: 35,1 mm), ekkor még eső formájában, majd november 21-én érkező hidegebb levegő hatására egyre többfelé az esőt havazás váltotta fel. Ekkor is délnyugaton esett a nagyobb csapadék (pl. Nagyatád: 24,3 mm). November 22-én reggelre a déli, délkeleti és északnyugati országrész kivételével síkvidéken is kialakult többnyire néhány centis hóréteg. A hegyvidékeken ennél nagyobb hóvastagság is volt, a legtöbb hó az Észak-Dunántúl hegyvidékein hullott (pl. Pilisszentkereszt: 22 cm, Hárskút: 18 cm). November 22-én még a Tiszántúlon volt csapadék, északabbra hó, délen eső is, majd szárazabbra fordult az idő. November 23-től a havas, kevésbé felhős tájakon általában –5 fok alá hűlt a levegő és a november 24-én Hidvégardón mért -10,0 °C a 2024-es ősz legalacsonyabb mért hőmérséklete. November 25-től az északkeleti tájak kivételével jelentős enyhülés következett be, a Dél-Dunántúlon november 26-án és 27-én is előfordult 15 feletti hőmérséklet, miközben a Sajó és Hernád völgyében 5 fok közelében maradt a hőmérséklet.

A nyári napok száma (Tmax ≥ 25 °C) országosan 15 (átlag: 10 nap), a hőségnapoké (Tmax ≥ 30 °C) a szokásos egy helyett a szeptember eleji hőség miatt 7 nap volt idén ősszel. Fagyos nap (Tmin ≤ 0 °C) országos átlagban a hideg november miatt 18 fordult elő, ami öt nappal több a sokévi átlagnál.