Földközelben a Mars – Égi találkozó érdekes részletekkel

Nem is olyan régen volt, amikor arról adtunk hírt, hogy a Jupiter oppozícióba került a Földdel. Máris itt az újabb együttállás, hiszen január 15-én a Mars kerül földközelbe. Ez az esemény különleges lehetőséget kínál arra, hogy az égbolton a vörös bolygót szabad szemmel, távcsővel, vagy akár modern asztrofotográfiai eszközökkel vizsgáljuk. Már ha az időjárás is kegyes hozzánk, ami ezúttal valószínűleg sajnos nem így lesz.

A Mars földközelisége (oppozíciója) akkor következik be, amikor a Mars, a Föld és a Nap egy vonalba kerülnek, és a Mars a lehető legközelebb halad el a Föld mellett. Ez az esemény körülbelül 26 havonta ismétlődik, de minden alkalommal változó távolsággal. 2025-ben a Mars mindössze 90 millió kilométerre lesz tőlünk, ami viszonylag közelinek számít.
Ezek az időszakok különösen kedveznek a Mars megfigyelésének, hiszen a bolygó ilyenkor nemcsak közelebb van, de az egész éjszaka folyamán látható, fényessége pedig eléri a maximumát. Derült ég esetén a Mars fényesen fog ragyogni a keleti égbolton kora este, és a déli égbolt felé haladva válik a leglátványosabbá.

Január 15-én naplemente után már jól látható lehetne a keleti égbolton, körülbelül 18 óra körül. A bolygó fényessége -1,5 magnitúdóra emelkedik, így szabad szemmel is könnyen felismerhető lesz vöröses-narancssárgás árnyalatáról, noha fényessége nem közelíti meg a többi ragyogó bolygóét, hiszen a Vénusz -4-es, míg a Jupiter -2,7-es magnitúdóval fénylik. Távcsővel nézve a Mars felszíni alakzatai – például a sarki jégsapkák vagy a Mare Sirenum és Mare Cimmerium sötét foltjai – is előtűnhetnek. Ha dél felé nézünk, naplemente után a fényes Vénuszt és mellette a Szaturnuszt is megpillanthatjuk nyugatra. Magasan az égen, közel dél felé (tehát az előbbi Vénusztól balra) pedig a szintén fényes Jupiter figyelhető meg, ettől balra, szintén magasan azonosíthatjuk a sárgás-vöröses Marsot.

A Mars mindig is különleges helyet foglalt el az emberiség képzeletében. Az ősi kultúrák a háború isteneként tisztelték, vörös színe miatt pedig vérrel és szenvedéllyel társították. A modern tudomány számára azonban a Mars a Naprendszer egyik legérdekesebb kutatási célpontjává vált. A Mars felszínén sós víz nyomaira bukkantak, sőt, a poláris jégsapkák alatt hatalmas víztározók rejtőzhetnek. A tudósok azért kutatják intenzíven, mert ha valaha volt élet a Marson, annak nyomait a felszín alatt találhatjuk meg. Továbbá a Mars ad otthont az Olympus Mons nevű vulkánnak, ami a Naprendszer legnagyobb hegye. Magassága eléri a 22 kilométert, átmérője pedig meghaladja Magyarország hosszát.

Az elmúlt évtizedekben olyan küldetések, mint a Perseverance és a Curiosity, elképesztő adatokat gyűjtöttek a Mars felszínéről. Magyar szempontból érdekesség, hogy a Perseverance küldetésében részt vett magyar fejlesztésű eszköz, egy ultrahangos szeizmikus szenzor is.

Ne csüggedjünk, ha ma este mégsem pillanthatjuk meg a vörös bolygót, hiszen a hónap végéig még látható marad.