Így fogunk ki egyre jobb időt az Adriánál

A tanulmány szerint a folyók vízhozamának nagyon jelentős, 41 százalékos csökkenése egy olyan szélsőséges forgatókönyv esetén következik be, amelyben ellenőrizetlenné válik a klímaváltozás és a globális hőmérséklet az iparososdás eleőtti szinhez képest 4 °C-kal megemelkedik.

A Földközi-tengerbe ömlő európai folyók alacsony vízállása a part menti ökoszisztémák „mélyreható változását” idézné elő a csökkent édesvíz- és tápanyagbevitel miatt, ami a rendszer termelékenységének csökkenéséhez vezet. Ez viszont az egész táplálékláncot érintené, beleértve a rendkívül fontos  tengeri halászatot is.

Az eredmények azt mutatják, hogy amennyiben a kisebb folyókon a 41 %-os vízhozam csökkenés megvalósul, az a tengeri halak mennyiségét is 6-10 %-al csökkentheti a Földközi-tengeren, a kieső tápanyag menniység miatt. Ez éves szinten akár 4,7 milliárd eurós veszteséget okozhat a halászati ​​ágazatban. Ez súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel járna a halászat és a part menti közösségek számára.– áll az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának közleményében.

A Földközi-tenger részét képező Adriai- és Égei-tenger különösen érzékeny a globális felmelegedésre. Ezeken a tengeri területeken a halak mennyisége 12, illetve 35 százalékkal csökkenhet. Ezek a területek a Földközi-tenger legintenzívebben halászott régiói közé tartoznak.

A tanulmány a JRC által tervezett Blue2 Modeling Framework (Blue2MF) segítségével értékelte a csökkent édesvízáramlás hatásait a Földközi-tenger biokémiájára, táplálékhálózatára és társadalmi-gazdasági szektoraira. Az eredmények azt mutatják, hogy a legtermékenyebb és leggyakrabban halászott régiók, mint például az Adriai- és az Égei-tenger vannak a legnagyobb kockázatnak kitéve, és ez potenciális veszteséget jelenthet a halászati szektor számára.