Te is melegben dolgozol? Az életedet is kockára teheted a hőstressz miatt!

A nedves hőmérséklet 20 fok (°C) feletti egy fokos emelkedése 2-3 százalékkal csökkenti a globális munkavállalók termelékenységét, miközben a fiziológiai terhelést és a betegségek kockázatának növekedését is okozza – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) új közös jelentése.

A munkahelyi hőstressz jelentősen magasabb volt a napon végzett munka során, az árnyékos védelemmel végzett munkához képest. A „munkahelyi hőstressz” olyan külső körülmény, amikor a munkavállaló teste hőt halmoz fel az anyagcsere folyamatok, a környezeti tényezők és a viselt ruházat együttes hatása miatt. Ez a hőstressz fiziológiai hőterhelést okoz a szervezetben, ami kimerültséghez, kóros állapotokhoz, végső soron pedig akár halálhoz is vezethet.

Az építőipar, a mezőgazdaság és a halászat, ahol a nap legforróbb óráiban, a szabadban, napsütésben történik a munkavégzés, gyakran tekintik a munkahelyi hőstresszel összefüggő legmagasabb kockázatú foglalkozásoknak.

A közvetlen napsugárzás mellett a felszínről vagy a környező gépekből származó hősugárzás is tovább súlyosbítja a fizikai dolgozók hőstresszét.

A 2024-es év volt a feljegyzések szerint a legmelegebb, a globális hőmérséklet átlagosan 1,45 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Az elmúlt évtized (2015-2024) szintén a feljegyzések szerint a legmelegebb volt, a szélsőséges hőség gyakorisága és intenzitása meredeken emelkedett, növelve mind a kültéri, mind a beltéri munkavállalók egészségügyi kockázatát.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslései szerint világszerte több, mint 2,4 milliárd munkavállaló volt kitéve a munkahelyi hőstressznek, miközben évente 22,85 millió munkahelyi sérülés, 18 970 haláleset és 2,09 millió rokkantsággal járó életév közvetlenül összefügg a magas munkahelyi hőmérséklettel.

A munkahelyi hőstressz mindennapos vagy szezonális probléma a világ népességének közel harmadának, akik olyan éghajlaton élnek, ahol a magas környezeti hőmérséklet befolyásolja a mindennapi tevékenységeket.

Ezenkívül a meleg körülmények között dolgozók több, mint egyharmada olyan klinikai tüneteket tapasztalt, mint a hipertermia, az ájulás, a vesefunkció károsodása, a kiszáradás és az idegrendszeri diszfunkció. Egy nyolcórás műszak elvégzésekor a testhőmérséklet nem haladhatja meg a 38 °C-ot, amely egy régóta megállapított biztonsági küszöbérték.

Beltéri környezetben is felléphet komolyabb hőstressz, például téglaégető kemencéknél, szövőszékeken, pékségekben, fémmegmunkáló műhelyekben a rossz szellőzés és a hűtés hiánya szinte kemencékké változtatja az üzemcsarnokokat, ahol a dolgozók krónikus fáradtságról és hosszú távú egészségügyi kockázatokról, például veseelégtelenségről, hőgutáról számolnak be. 2020-ban a becslések szerint 26,2 millió ember élt krónikus vesebetegségben, amely a munkahelyi hőstressznek tulajdonítható.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos előrejelzések szerint a munkahelyi hőstressz és az ahhoz kapcsolódó káros egészségügyi következmények előfordulása a 21. században növekedni fog, egyre több embert érintve, különösen a világ kevésbé fejlett részein.

Ahogy a szélsőséges hőség világszerte súlyosbodik, a munkahelyi hőstressz már nem korlátozódik az Egyenlítőhöz közeli országokra, hazánkban is az év egyre nagyobb hányadát és egyre több foglalkozást érint. A munkavállalók védelme a szélsőséges hőségtől nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szükségszerűség is.