Tényleg kettészakad Afrika, mikor és miért történhet meg?

A kontinenseket a Föld külső héjának (litoszféra) áramlása mozgatja. A kőzetlemezek eltávolodhatnak, összeütközhetnek vagy elcsúszhatnak egymáson. Afrika esetében eltávolodásról “szétnyílásról” van szó két lemezszegély mentén.
Kelet-Afrika előreláthatólag leválik a hatalmas kontinensről, mert a Szomliai-lemez elmozdulni látszik a nagyobb Nubiai-lemezhez képest (kép alább). A szétválasztódás mentén a földkéreg elvékonyodik, a völgybe pedig tenger (óceán) áramolhat majd be.

A képen a különböző kőzetlemezek határai láthatók Kelet-Afrika térségében.

Hol zajlik a folyamat?

Kiterjedése kb. 3 500 km, a Vörös-tengertől Mozambikig húzódik. Két párhuzamos ága van: a keleti ág Etiópián és Kenyán keresztül; a nyugati ág Uganda – Malawi térségben.

Milyen „jelek” mutatják a folyamatot?

• A kéreg elvékonyodását a hasadás mentén kialakuló völgyek mutatják, amelyek már most is megfigyelhetők.
• GPS-mérések azt mutatják, hogy évente kb. 5-16 mm-rel távolodnak a lemezek. 
• Fokozódik a vulkanikus és szeizmikus aktivitás a völgy térségében, jelezve, hogy a lemezmozgás aktív.     
• 2005-ben Etiópiában több, mint 60 km hosszú és 8 méter mély repedés nyílt a földben, ami drámai példa a folyamatra.

Mikor következhet be „Afrika kettéválása”?

A „kettéválás” alatt konkrétan azt értjük, hogy a kontinens egyik része (Kelet-Afrika) teljesen különválik a többitől és új óceán alakul ki. 

• Az egyik forrás szerint: ha a völgy folyamatosan fejlődik, akkor a szétválás 1-5 millió év múlva következhet be.
• Egy másik forrás szerint: a teljes óceánmedence kialakulása akár 20-30 millió év is lehet.

Tehát nem arról van szó, hogy hamarosan „Afrika kettéválik”, hanem hogy elindult egy folyamat, és hosszú millió éveken át tartó átalakulás várható.  Rövid távon nem olyan látványos a változás, mint mondjuk egy vulkánkitörés vagy földrengés, de hosszú távon jelentős lehet: part-vonal-eltolódás, ökológiai változások, gyakoribb földrengések és vulkánkitörések.