Olyan El Niñót mutat az előrejelzés, amilyet ember még nem látott – új fokozat bevezetésére lehet szükség

Ha van egy jelenség, amely egyetlen fogaskerékként képes megforgatni az egész bolygó időjárási gépezetét, az az ENSO. Az El Niño–Southern Oscillation – azaz az El Niño–Déli Oszcilláció – nem egy helyi klímajelenség, hanem a Föld légkörének és óceánjainak legnagyobb, rendszerszintű kölcsönhatása.

A Csendes-óceán trópusi sávjában – nagyjából az Egyenlítő mentén, Peru partjaitól Indonéziáig – az óceán és a légkör folyamatos kölcsönhatásban van egymással. Normál körülmények között erős keleti szelek fújnak: ezek a passzátszelek a meleg felszíni vizet a nyugati Csendes-óceán felé tolják, Ausztrália és Indonézia térségébe. Ennek eredményeként a nyugati medencében akár 8–10 fokkal melegebb a tengerfelszín, mint keleten, Peru közelében, ahol hideg mélyvíz tör a felszínre. Ez a rendszer azonban nem statikus, 2-7 évente jelentősen megbillen.

El Niño: amikor a gép visszafelé kezd forogni

Amikor a passzátszelek gyengülni kezdenek, a Nyugat-Csendes-óceánba felhalmozott meleg víztömeg visszaáramlik keletre. A perui partok előtt eltűnik a hideg víz, helyét meleg felszíni réteg veszi át. Ez az El Niño.

A neve spanyolul „kisfiút” jelent – pontosabban a Kis Jézust, mivel a jelenség jellemzően karácsony táján a legintenzívebb, és már a perui halászok is megfigyelték évszázadokkal ezelőtt a partközeli vizek felmelegedésekor.

Ami lokálisan halászati katasztrófát jelent (a hideg tápanyagban gazdag áramlat megszűnésével az óceán élővilága átalakul), az globálisan az egész időjárási rendszert átírja:

• Dél-Amerika nyugati partján pusztító esőzések és árvizek
• Ausztráliában, Indonéziában súlyos aszályok és erdőtüzek
• Indiában meggyengült monszun → éhínség veszély
• Kelet-Afrikában extrém csapadék
• Az Atlanti-hurrikán szezon általában gyengébb – de a Csendes-óceánon erősebb
• Globálisan a légköri hőmérséklet emelkedik: az El Niño éve szinte mindig rekord meleget hoz, ahogy 2023-24-ben is legutóbb.

A jelenség ellenkezője a La Niña (a kisleány): a passzátszelek felerősödnek, a meleg víz még inkább nyugatra tolódik, és az említett hatások megfordulnak.

Az El Niño erőssége számokban

Az eddigi legnagyobb mért értékek: az 1997–98-as El Niño csúcsán +2,8 °C, a 2015–16-os esemény +2,6°C-ot ért el. Mindkettő globálisan pusztító hatással járt: a WHO becslése szerint az 1997–98-as esemény közel 23 000 ember életét követelte és 96 milliárd dolláros gazdasági kárt okozott.

Az ECMWF elképesztő előrejelzése

Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzési Központ (ECMWF) havi rendszerességgel publikálja  előrejelzési diagramját, amely az összes ensemble-tagot (az előrejelző modellfuttatások különböző változatait) egyszerre jeleníti meg – ezzel vizualizálva a bizonytalanságot és a valószínűségi tartományt. Ennek alapján nagyon komoly El Niño-ra számíthatunk:

Térkép forrása: ECMWF

Az 2026. május 1-jei futtatás eredménye sokatmondó:

• 2026 nyarán az összes ensemble-tag erős emelkedést jelez
• 2026 október–novemberére az ensemble-tagok +2,2°C és +4,0°C között szórnak
• A tagok túlnyomó többsége +3,0°C fölé mutat
• A legextrémebb tagok +3,8–4,0°C-t jeleznek

Super El Niño már nem elég – kell-e új fokozat?

Az eddigi „very strong” vagy a médiában gyakran elhangzó „Super El Niño” kategória a +2,0°C feletti értékeket fogja össze – de ez meglehetősen tág sáv. A +2,5°C és a +4,0°C között ugyanolyan a besorolás, holott a hatások között hatalmas különbség lehet.

Egyes kutatók már most szorgalmazzák a skála kibővítését:

• Super El Niño: +2,0 – +2,9°C (jelenlegi rekordok tartománya)
• Hyper El Niño: +3,0 – +3,9°C (a jelenlegi előrejelzés főtartománya)
• Ultra El Niño: +4,0°C felett (eddig soha nem volt)

Valós lehet, amit a modell mutat?

A válasz: igen. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az emberi tevékenység által klímaváltozás miatt az óceánok általános alaphőmérséklete magasabb, mint valaha. A meleg víznek van honnan még melegebbé válnia.

Miért most lesz ilyen erős?

Az előrejelzők szerint a jelenlegi helyzet több tényező egybeesése miatt alakult ki:

1. A 2021–23-as háromszoros La Niña kivételesen mély „hideg” állapotot hagyott maga után a Csendes-óceánban – ez egy erős visszapattanás irányába „húzza” a rendszert.
2. A Csendes-óceán ún. Kelvin-hullámai már most átjárják a trópusi sávot.
3. A globális alaphőmérséklet rekordszinten van: az óceánok 2023 óta folyamatosan meglepik a kutatókat szokatlanul magas értékeikkel.
4. A WPWP (Warm Pool) – a nyugati Csendes-óceán meleg medencéje – teli van energiával.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha az előrejelzés beigazolódik, a 2026–27-es téli félév globálisan az eddigi legsúlyosabb El Niño-hatásokat hozhatja. 

• Magyarországon az átlagosnál jóval több csapadékot ősszel és télen. A hőmérséklet hirtelen vált át a hideg és a meleg között. A 2027-es év szinte biztosan újabb hőmérsékleti rekordot hoz.
• Közép- és Dél-Ázsiában katasztrofális monszungyengülés fenyeget
• A Száhel-övezetben és Kelet-Afrikában éhínség-kockázat nő
• Ausztrália és az indonéz szigetvilág szélsőséges aszályra és tűzvészekre számíthat
• A globális élelmiszerpiacokat érzékenyen érintheti a terméscsökkentés (emlékezzünk csak a legutóbbi El Niño miatt egekbe szökő kakaó árakra)

Mi a bizonytalanság?

Fontos megjegyezni, ez az előrejelzés, nem biztosan bekövetkező esemény. Az ensemble-előrejelzések szórása önmagáért beszél – a tagok +2,2°C és +4,0°C között mozognak, ami jelentős eltérés. Az ENSO előrejelezhetősége 6–9 hónapra jó, de egy-egy rendszerszintű bizonytalansági forrás (pl. a trópusi légkör belső változékonysága, az ún. „spring predictability barrier”) torzíthatja a képet.

Ugyanakkor az összes ensemble-tag erős El Niñót jelez – nincs egyetlen modell-tag sem, amely gyenge, mérsékelt El Niño-t, semleges állapotot vagy La Niñát mutatna 2026 végére. Ez figyelemreméltó konzisztencia.

Ez is érdekelhet:

Rendkívüli hét vár Európára, térképeken mutatjuk az időjárás átalakulását

Elolvasom