Véget ért a valaha mért legnagyobb korallkrízis, de a veszély nem múlt el
2026. június. 07 16:06A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette az elmúlt évek rendkívüli tengeri felmelegedése. Ugyan a rekordméretű korallfehéredés lezárulhatott, de az érkező El Niño újabb veszélyt jelenthet a zátonyokra.
Jó hír érkezett a világ óceánjaiból: a szakértők szerint valószínűleg véget ért a történelem eddigi legnagyobb globális korallfehéredési eseménye. A 2023 elejétől 2025 közepéig tartó időszak alatt a szokatlanul meleg tengervíz a világ korallzátonyainak 84 százalékát érintette, és legalább 83 országban okozott károkat.
A korallfehéredés akkor következik be, amikor a víz hőmérséklete tartósan túl magasra emelkedik. A korallok ilyenkor elveszítik azokat az apró algákat, amelyek táplálékkal látják el őket, és élénk színeiket is adják. A zátonyok látványosan kifehérednek, és ha a hőstressz hosszabb ideig fennmarad, akár el is pusztulhatnak.

A kutatók szerint az elmúlt hónapokban mérséklődött a tengeri hőterhelés, ezért úgy tűnik, lezárult a rekordokat döntő esemény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korallzátonyok fellélegezhetnek. A meteorológusok ugyanis egy újabb El Niño kialakulására számítanak, amely ismét felmelegítheti az óceánokat, és újabb tömeges fehéredést indíthat el.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a tengerek ma jóval melegebbek, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A tudósok szerint emiatt a korallzátonyokat érő hőstressz egyre gyakoribbá válik, és könnyen lehet, hogy a jövőben már nem évek, hanem szinte minden szezon újabb kihívást jelent majd számukra.
Van azonban némi remény. Az 1998-as első globális korallfehéredési esemény óta minden jelentős El Niño-időszak együtt járt a zátonyokat érő rendkívüli hőstresszel, és az egyes események egyre nagyobb területeket érintettek. A kutatók azonban megfigyelték, hogy egyes zátonyok még a rendkívüli meleg ellenére sem fehéredtek ki. Most ezeket a területeket vizsgálják, hogy kiderítsék, mi teszi ellenállóbbá a korallokat. Az így szerzett ismeretek segíthetnek a helyreállítási programokban és a veszélyeztetett zátonyok védelmében.
A korallzátonyok sorsa nem csupán természetvédelmi kérdés. Ezek az ökoszisztémák otthont adnak a tengeri élőlények jelentős részének, védik a partvidékeket a hullámzástól és a viharoktól, valamint emberek millióinak biztosítanak megélhetést a halászat és a turizmus révén. Éppen ezért a tudósok szerint a korallok állapota az egyik legfontosabb jelzője annak, milyen egészségnek örvendenek a világ óceánjai.