A légkör üvegházhatásúgáz-tartalma 2025-ben ismét történelmi rekordot ért el – derül ki a WMO éves üvegházgáz-jelentéséből. A szervezet mérései szerint a szén-dioxid globális átlagos légköri koncentrációja elérte a 426,8 milliomod térfogatrészt (ppm), ami az iparosodás előtti, 1750-es szint 153 százalékának felel meg. A másik két fontos, hosszú légköri élettartamú üvegházhatású gáz, a metán és a dinitrogén-oxid mennyisége szintén új rekordot döntött.

Az üvegházhatású gázok elnyelik és visszatartják a Föld felszínéről kisugárzott hő egy részét. A légkörben növekvő koncentrációjuk fokozza a felmelegedést, és hozzájárul a szélsőséges időjárási események kockázatának növekedéséhez. A WMO főtitkárhelyettese, Ko Barrett arra figyelmeztetett, hogy a gázok példátlan mennyiségű hőt tartanak vissza a légkörben. Az elmúlt 11 év volt a valaha mért legmelegebb időszak, és a tendencia folytatódása várható.

Háromszorosára gyorsult a szén-dioxid növekedése

A szén-dioxid koncentrációjának emelkedése hosszabb távon egyértelműen gyorsuló tendenciát mutat. Míg az 1960-as években évente átlagosan 0,8 ppm-mel nőtt a légköri mennyisége, a 2011 és 2020 közötti évtizedben már évi 2,4 ppm volt az átlagos emelkedés. A növekedés üteme tehát mintegy háromszorosára gyorsult.

2024-ről 2025-re a globális átlagos koncentráció 2,8 ppm-mel emelkedett. Ez meghaladja az elmúlt évtized átlagát, ugyanakkor valamivel elmarad az előző két év rendkívüli növekedésétől. A mérséklődés hátterében részben a szárazföldi ökoszisztémák szén-dioxid-elnyelő képességének helyreállása, valamint a tüzekből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkenése állhatott.

A 2023–2024-es erős El Niño idején a szárazság, a kiszáradó növényzet és a gyakoribb erdőtüzek gyengítették a bioszféra szén-dioxid-megkötő képességét. A WMO szakértői ugyanakkor hangsúlyozzák: a kisebb növekedés nem jelenti azt, hogy a probléma megoldódott. A fosszilis energiahordozók elégetése továbbra is jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttat a légkörbe, és 2026-ban is további koncentrációemelkedésre lehet számítani. Az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességének gyengülése szintén egyre nagyobb kockázatot jelent.

A kibocsátott szén-dioxidnak hozzávetőleg a fele a légkörben marad, míg a fennmaradó részt a szárazföldi ökoszisztémák és az óceánok nyelik el. A szén-dioxid hosszú légköri élettartama miatt a korábban felhalmozódott mennyiség évtizedeken, sőt évszázadokon át befolyásolhatja a bolygó éghajlatát.

A metán és a dinitrogén-oxid koncentrációja is nő

A metán 2025-ös globális átlagos koncentrációja 1948 milliárdod térfogatrész (ppb) volt, ami az iparosodás előtti szint 267 százaléka. A gáz az üvegházhatású gázok hosszú távú melegítő hatásának mintegy 16 százalékáért felel. A metán természetes forrásokból, például vizes élőhelyekről is a légkörbe kerül, de körülbelül 65 százaléka emberi tevékenységhez köthető. Jelentős forrás az állattenyésztés, a rizstermesztés, a fosszilis energiahordozók kitermelése, a hulladéklerakók és a biomassza égetése.

A harmadik legfontosabb, hosszú élettartamú üvegházhatású gáz, a dinitrogén-oxid koncentrációja 2025-ben 339,1 ppb-re emelkedett. Ez 26 százalékkal haladja meg az 1750-es értéket. A gáz természetes folyamatok során is keletkezik, de kibocsátásához az emberi tevékenység, többek között a műtrágyahasználat, a biomassza égetése és egyes ipari folyamatok is hozzájárulnak.

Az energiaátállásnak is vannak kihívásai

A WMO jelentése két kevésbé ismert gázt is kiemel, amelyek az energiaellátás átalakítása során érdemelnek különös figyelmet. A villamosenergia-elosztásban alkalmazott kén-hexafluorid (SF₆) légköri koncentrációja az elmúlt három évtizedben folyamatosan nőtt, 2025-ben pedig rekordmértékű emelkedést mértek. A gáz légköri élettartama meghaladja az ezer évet, százéves időtávon számított melegítő hatása pedig a szén-dioxidénak mintegy 24 300-szorosa.

A hidrogén önmagában nem üvegházhatású gáz, de a légkör kémiai folyamataira gyakorolt hatásán keresztül közvetetten befolyásolja a felmelegedést. Légköri koncentrációja 2010 és 2024 között 5,3 százalékkal nőtt. Mivel a hidrogén az energiaátmenetben, például az acélgyártásban és a hosszú távú energiatárolásban is szerepet kaphat, a termelés, a szállítás és a tárolás során fellépő szivárgások mérséklése fontos feladat.

A WMO szerint az üvegházhatású gázok koncentrációjának folyamatos megfigyelése elengedhetetlen ahhoz, hogy pontosabban megértsük a légköri változásokat, és időben felismerjük az energiaátállás esetleges nem kívánt következményeit. A jelentés arra is emlékeztet, hogy a kibocsátások csökkentése mellett a már légkörbe került gázok hosszú távú hatásaival is számolni kell.