Jöhet a havazás? Már november elején meggyengülhet a poláris örvény

A meteorológiai előrejelzések szerint november elején szokatlanul korán gyengülhet meg az északi félteke sztratoszférikus poláris örvénye. Az ECMWF modelljeinek egyes futásai alapján a pólus körüli nyugatias szelek jelentősen lelassulhatnak, sőt akár keleties irányba is fordulhatnak. Ez a változás a sarkvidéki hideg levegő délebbre jutásának esélyét is növelheti. De mi is ez a különleges légköri képződmény, és hogyan befolyásolhatja a téli időjárást?

Egy hatalmas örvény a magaslégkörben

A poláris örvény nem egy hagyományos, műholdképeken is jól felismerhető viharrendszer, hanem a sarkvidék felett kialakuló, nagy kiterjedésű légköri áramlás. A sztratoszférában, nagyjából 10–50 kilométeres magasságban található, és az északi pólus körül keringő, rendkívül hideg levegőt fogja körül.

Ősszel az északi sarkvidéken egyre kevesebb a napsugárzás, a hosszabbodó sarki éjszaka miatt pedig a magaslégkör is fokozatosan lehűl. A sztratoszférában a hőmérséklet akár mínusz 70–80 Celsius-fok alá is süllyedhet. A pólus és az alacsonyabb földrajzi szélességek közötti nagy hőmérséklet-különbség erős nyugatias áramlást hoz létre, amely körbeveszi a sarkvidéki hideg levegőt. Ez a rendszer az ősz folyamán erősödik meg, és télen általában is meghatározó szerepet játszik a magaslégkörben.

Mi történik, ha meggyengül?

A poláris örvény azonban nem mindig marad stabil. A légkör alsóbb rétegeiben kialakuló nagy léptékű hullámok energiája felfelé terjedhet, és megzavarhatja a sztratoszféra áramlási rendszerét. Ennek következtében az örvény lelassulhat, megnyúlhat, eltolódhat, vagy akár két részre is szakadhat.

A folyamat egyik szélsőséges formája a hirtelen sztratoszférikus melegedés. Ilyenkor a sztratoszféra hőmérséklete néhány nap alatt több tíz fokkal emelkedhet, miközben a pólus körüli nyugatias szelek jelentősen gyengülnek, esetenként irányt is váltanak. A magaslégköri változások hatása később a légkör alsóbb rétegeiben is megjelenhet: átrendeződhet a nyomási és szélrendszer, és nagy kiterjedésű anticiklonok alakulhatnak ki.

Ezek az úgynevezett blokkoló anticiklonok tartósan eltéríthetik a megszokott nyugatias légáramlást. Ha például az Atlanti-óceán északi térségében alakul ki ilyen blokkoló helyzet, annak keleti oldalán sarkvidéki eredetű hideg levegő indulhat dél felé, Európa irányába is.

Fontos azonban, hogy a gyenge poláris örvény nem jelenti automatikusan a hideg tél kezdetét. A légköri folyamatok összetettek, és a hideg levegő útvonalát a kialakuló nyomási rendszerek határozzák meg. Egy örvénygyengülés egyes térségekben hidegbetörést, máshol akár enyhébb időjárást is elősegíthet.

Magyarországra is megérkezhet a hideg

November elején jelentősen gyengülhet a poláris örvényhez kapcsolódó nyugatias áramlás, és a következő időszakban gyakoribbá válhatnak a sarkvidék felől érkező hidegleszakadások. A hazai előrejelzések is északias áramlással érkező, egyre hidegebb levegőt jeleznek, így a hőmérséklet a sokéves átlag alá süllyedhet.

A lehűlés akár a téli szezon első havazásának lehetőségét is felveti, ám ehhez a hideg mellett csapadékra is szükség van. Ha a hideg levegő száraz idővel érkezik, akkor fagyosabb hajnalokra és alacsonyabb nappali hőmérsékletekre számíthatunk hó nélkül is. Ha viszont a lehűlés idején csapadékzóna is eléri az országot, a magasabban fekvő területeken akár hó is hullhat.

A következő napok modellfutásai pontosíthatják, mennyire lesz tartós és kiterjedt a hideg időszak. A poláris örvény változásai nem egyik napról a másikra határozzák meg az időjárást, ezért a novemberi kilátások megítéléséhez a magaslégköri folyamatok mellett a felszín közeli légköri helyzetet is figyelni kell.