A szmog miatt több a lopás

Tudjuk, hogy a magas légszennyező anyag koncentrációnak kitett szervezetben nő a légúti fertőzések, a szívbetegség, a stroke, a tüdőrák, valamint a demencia és az Alzheimer-kór kockázata. A közelmúltban azonban már egyéb különös hatásokat is a szmognak tulajdonítanak.

Az 1970-es években az USA-ban az üzemanyagból eltávolították az ólmot. Félő volt ugyanis, hogy a járművek ólomkibocsátása hozzájárulhat a viselkedési problémákhoz, a tanulási nehézségekhez és a gyerekkori IQ csökkenéséhez. Különösen az ólom gyermekkori expozíciója növeli az olyan jellegzetességeket, mint az impulzivitás, az agresszió és az alacsony IQ – amelyek befolyásolhatják a bűnözői viselkedést. Ennek az intézkedésnek tudható be, hogy az 1990-es évektől az erőszakos bűncselekmények száma 56% -kal csökkent.

Egy sanghai kórházban kimutatták, hogy a rövid távú hatásként a légszennyezés (különösen a kén-dioxidnak való kitettség) nagy kockázatot jelentett a mentális zavarok betegfelvételekor. Los Angelesben pedig egy tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a porképződés magasabb szintjeinél a városi területeken a tizenéves bűnözői viselkedés gyakoribbá válik – bár természetesen ezeket a hatásokat a szülők és a gyermekek közötti rossz kapcsolatok, valamint a szülők rossz szociális és mentális állapota is befolyásolta.

Most úgy vélik, hogy a légszennyező anyagoknak való kitettség gyulladást okozhat az agyban. Sőt, a finom porrészecskék károsak az agy fejlődésére, mivel károsíthatja az agyat és a neurális hálózatokat, amely befolyásolhatja a viselkedést.

Bűncselekmények
A bizonyítékok eddig arra utalnak, hogy a levegőszennyezés “rosszul viselkedésre” hajlamosít, különösen a fiatalok körében. A további kutatások azt mutatják, hogy még súlyosabb hatásai lehetnek. 9360 amerikai város adataiból készült tanulmány azt sugallja, hogy a levegőszennyezés gerjeszti a bűnözést. A szennyezett levegő növeli a szorongást, ami viszont a bűnözői, vagy etikátlan viselkedés növekedéséhez vezethet. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy azokban a városokban, ahol nagyobb a légszennyezettség, több bűncselekmény fordul elő.
Az Egyesült Királyságban végzett, legújabb kutatások több információt nyújtanak erről a kérdésről.  Két éven keresztül összehasonlították 1,8 millió, London és környékén elkövetett bűncselekmény adatait a légszennyezettségi adatokkal. Az elemzés olyan tényezőket vett számba, mint a hőmérséklet, a páratartalom, az esőzések, a hét napjai és a különböző évszakok.

A levegőminőségi mutató (AQI) azt jelenti, hogy a levegő tiszta vagy szennyezett. A kutatók azt találták, hogy az AQI 10 pontos emelkedése 0,9% -kal növeli a bűnözési rátát. A londoni bűnözés szintje ezért magasabb a legszennyezettebb napokban. A tanulmány megállapította azt is, hogy a levegőszennyezés hatással volt a bűnözésre London leggazdagabb és legszegényebb negyedeiben is.

Különösen a magas légszennyezettségi szintek Londonban az olyan, kisebb bűnesetek gyakoriságát növelték, mint például a bolti lopás vagy zsebtolvajlás. De érdemes megjegyezni, hogy a kutatók nem találtak jelentős összefüggést az olyan súlyos bűncselekményekkel, mint például gyilkosság, nemi erőszak vagy támadás, amely súlyos sérülést okozhat.

A stressztényező
A rossz minőségű levegő növelheti a stressz hormon (kortizol) szintjét, ami befolyásolhatja a kockázatérzetet. A kockázatvállalás magasabb szintje az egyik oka annak, hogy a szennyezett napokon nő a bűncselekmények száma. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a légszennyezés csökkentése csökkentheti a bűnözés mértékét.

Más társadalmi és környezeti tényezők is befolyásolhatják az emberek viselkedését.
Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a szennyezett levegő hatása meghaladja az egészségre és a környezetre gyakorolt jól ​​ismert hatásokat. A levegőszennyezés azonban sok országban továbbra is magas marad. Az Egészségügyi Világszervezet szerint világszerte tízből kilenc ember szív mérgező levegőt.

Még mindig sok mindent nem tudunk arról, hogy az egyes légszennyező anyagok mennyire befolyásolhatják az egészséget és a viselkedést, és hogy ez hogyan függ a nemektől, kortól, társadalmi osztálytól, jövedelemtől és földrajzi elhelyezkedéstől.

Rengeteg bizonyíték van arra, hogy a rossz levegőminőség kedvezőtlen mind a fizikai, mind a mentális egészségünk számára. A nemzeti és helyi önkormányzatok összehangolt fellépése szükséges a fenntarthatóbb közlekedés kialakításához, a hatékony és megújuló energia előállítás és felhasználás megszervezéséhez, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztéséhez.