Itt az ősz, kezdődik az influenza szezon

Magyarországon influenzajárvány során a lakosság 15–25 %-a fordul orvoshoz. Statisztikai megfigyelés az influenzajárványokról 1962-ig vezethető vissza, amely a bejelentett megbetegedéseket és az áldozatokat tartja számon, a járványok szezonális jellege, illetve a vírusvariánsok megkülönböztetése nélkül. A megbetegedések kiterjedtségét és kimenetelét tekintve nyomon követhető, hogy a hatvanas–hetvenes évek után a lakosság természetes, illetve mesterségesen megszerzett immunitása az influenza vírusvariánsai ellen – egy-egy évi fellángolás mellett – a hetvenes évek végétől erősödött. A kialakult járványok kisebb kiterjedésűvé váltak, és a halálos áldozatok száma is csökkent.

Az új típusú A(H1N1) vírus 2009 novemberéig szórványosan okozott megbetegedést, sőt, október utolsó hetében az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók száma 10 %-kal elmaradt az egy évvel azelőttitől. A fordulat november második hetében következett be, amikor a regisztrált megbetegedések száma átlépte a járványos méretnek tekinthető húszezres küszöböt, és az adatok december közepéig erősödő, országos kiterjedésű, mérsékelt járványt jeleztek. A megbetegedések száma a csúcspontot az 50. héten érte el (45 800), aztán az előző évekhez hasonlóan csökkent az influenzás panaszokkal orvoshoz fordulók száma. A 2009. december 28. és 2010. január 3. közötti négy munkanapos héten az orvosok 10 700 új beteget regisztráltak, 30 %-kal kevesebbet az egy héttel korábbinál.

2014-ben összesen 193 ezer influenzás ment orvoshoz – legalábbis influenza-szerű tünetekkel ennyien keresték fel a háziorvosukat. 2015-ben pedig már majdnem háromszor ennyi volt a beteg: 535 ezer. A  betegség miatti halálesetek száma pedig tízszer annyi volt a szokásosnál. Hat hétig tombolt az influenza-járvány, amely leginkább a 35 évnél fiatalabbakat érintette.

2016 első negyedévében (amikor a KSH szerint az influenza miatt emelkedett a halálozások száma), országos átlagban 16 %-kal többen haltak meg, mint az előző évben. A legtöbb náthás, influenzaszerű vagy influenzás tünet ősszel és télen jelentkezik – több mint 200 fajta vírus okozhatja.  Ezért fordulhat elő az, hogy akár néhány hét alatt újra és újra beteg lehet az ember, ugyanis hiába gyógyult meg egy „megfázásból”, az csak arra a vírusra vonatkozott.

2017-ben  csaknem ötezer fővel többen haltak meg influenzában Magyarországon az év első két hónapjában, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Két éve is pusztított az influenza, de a mostani hullám még több áldozatot szedett. Csaknem 5 ezer fővel többen vesztették életüket Magyarországon az év első két hónapjában, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból kiderült, hogy a halálesetek száma januárban 25, februárban pedig 20 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Nem lehet azonban pontosan megadni, hogy hány ember hal meg influenzában évente. Az influenza olyan gyakori, hogy nem minden influenza megbetegedést jelentenek, és az influenza nem mindig szerepel a halotti bizonyítványokon. Így statisztikai modelleket használnak a becslések elkészítésére.

Több oka is lehet annak, hogy ezek a vírusok a hidegben terjednek – de egy valószínű: nem a hideg miatt. Egyes kutatások szerint ugyanis a hideg levegő éppen hogy stimulálja az immunrendszert, hogy jobban ellen tudjon állni a fertőzéseknek.

A szakemberek szerint egyrészt sokat vannak az emberek fűtött, zárt helyen. A fűtött levegő pedig kiszárítja a nyálkahártyát, ami emiatt érzékenyebbé, fogékonyabbá válik a fertőzésre. A nyálkahártya egyébként a szervezet „első védelmi vonala”. Ráadásul többet vagyunk csoportokban is zárt helyen – iskolákban, munkahelyen, bálokban, moziban, és más rendezvényeken -, és ez is növeli a fertőzés kockázatát.

Ami még súlyosbította a helyzetet, hogy az influenza elleni oltás nem működött túl jól. A szakértők ennek ellenére azt mondják, hogy még mindig megéri az oltást beadatni, mert a betegségek kevésbé súlyos lefolyású és életeket menthet meg.

Ez lehet az egyik ok. Más kutatások szerint azért ilyenkor, télen fertőznek a vírusok, mert ilyenkor kevés a napsütés, és csökken a szervezetben a D-vitamin szintje. Eszerint a D-vitamin pótlásával megelőzhetjük az ilyen betegségeket.