2019 globálisan a második, hazánkban a legmelegebb év volt

2020. január. 25 21:41

Számos rekordot, extrém időjárási eseményt hozott a 2019-es év, és az elmúlt egy hónap globális eseményeit szemlélve sejthetjük, hogy 2020 is folytatja a sort.

A Meteorológiai Világszervezet megerősítette, hogy 2019 a második legmelegebb év volt globálisan (az eddigi legmelegebb, 2016-os év mögött). Az ötéves (2015-2019) és tízéves (2010-2019) periódusokra számított átlagok a legmagasabbnak adódtak; az 1980-as évektől kezdődően minden évtized melegebb az azt megelőzőnél. A trend várhatóan folytatódik a légkörbe jutó üvegházgázok növekvő aránya miatt.

Globális átlaghőmérséklet változásai 1850 és 2020 között. Forrás: Meteorológiai Világszervezet (WMO); Met Office

Az éves globális átlaghőmérséklet 2019-ben 1,1 celsius fokkal magasabb volt az 1850-1900-as periódus átlagánál a Meteorológiai Világszervezet által felhasznált nemzetközi adatbázisok alapján. “1,1 celsius fokot emelkedett a globális átlaghőmérséklet az iparosodást megelőző időkhöz képest, az óceánok hőmérséklete pedig rekordot döntött 2019-ben. A jelenlegi szén-dioxid-kibocsátások mellett az átlaghőmérséklet további emelkedése várható, drasztikus intézkedések nélkül az évszázad végére 3-5 celsius fokos melegedés elé nézünk” – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

Az emelkedő átlaghőmérséklet mindössze egy részét képezi a megindult változásoknak. Az elmúlt évet, egyben az elmúlt évtizedet a tengerjég csökkenése, a rekord magas tengerszint, az óceánok melegedése és savasodása, valamint a szélsőséges időjárási események fémjelezték. Mindezek kombinációja jelentősen befolyásolja az emberek, és minden élőlény jóllétét.

“A 2020-as év ott folytatódott, ahol a 2019-es rekordok zárultak: pusztító időjárási események sora követi egymást. Sajnálatos módon további extrém időjárási eseményekre kell számítanunk 2020-ban és az elkövetkező évtizedekben is, melyeket a légkörbe juttatott üvegházgázok rekord magas mennyisége indukál” – nyilatkozott a főtitkár.

A hőtöbblet több mint 90%-át az óceánok nyelik el, így az óceánok hőtartalmának vizsgálata jó módszer a globális felmelegedés mértékének meghatározására. A National Oceanic and Atmospheric Administration/National Center for Environmental Information és az Institute of Atmospheric Physics tanulmánya szerint az óceánok hőtartalma rekord magas volt 2019-ben. Az elmúlt öt év egyben a legmelegebb öt év is az óceánok modern műszeres megfigyelésének kezdete óta, ugyanígy az elmúlt tíz év szintén a legmelegebb tíz évnek adódott.

A modern hőmérsékletmérések 1850-ben kezdődtek. Az elemzésekhez feldolgozott nemzetközi adatbázisok: NASA Goddard Institute for Space Studies (GISS); National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA); Met Office (Hadley Centre, valamint University of East Anglia’s Climatic Research Unit); Copernicus ECMWF; Japan Meteorological Agency. Az elemzések több millió meteorológiai mérés és tengeri megfigyelés, valamint műholdas adatok és modellek segítségével készülnek.

 

Hazánkban is tetten érhető az éghajlatváltozás?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint 2019 a legmelegebb év volt hazánkban a mérések 1901-es kezdete óta. Az eddigi 10 legmelegebb év közül nyolc az ezredforduló utáni évek közül kerül ki. A melegedés mértéke 1,3 fok, mely meghaladja a globális átlagos változás mértékét; tehát hazánk kifejezetten sérülékeny az éghajlatváltozás hatásait illetően.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Forrás: World Meteorological Organization

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Kettősfronthatás

Mediterrán ciklon hoz változékony időjárást és havat. Ezért sokaknál kialakulhat fejfájás és ízületi fájdalom, vérnyomás ingadozás.

A légnyomás emelkedik.