2024: A klímakatasztrófa éve – sokkoló a friss jelentés

A Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) által közzétett adatok szerint 2024 minden idők legmelegebb éve volt globálisan, és az első olyan év, amikor az átlagos globális hőmérséklet meghaladta az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal. Az év során a rekordmeleg hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események és a rendkívül magas óceáni felszíni hőmérsékletek uralták a híreket. A jelentést több szervezet is megerősítette, köztük az ECMWF, a NASA, a NOAA, a brit Met Office és a Berkeley Earth, valamint a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Globális felszíni hőmérséklet (°C) az iparosodás előtti referencia-időszak (1850–1900) átlagához képest, havi bontásban, 1940 januárjától 2024 decemberéig, éves idősorként ábrázolva. A 2024-es év vastag piros vonallal, a 2023-as év vastag rózsaszín vonallal látható, míg a többi év vékony vonallal és a korszaknak megfelelő árnyalással van jelölve: kék (1940-es évek) és vörös (2020-as évek) között. | Forrás: C3S / ECMWF.

Rekordok egész évben

2024-ben az átlagos globális hőmérséklet elérte a 15,10°C-ot, amely 0,72°C-kal haladta meg a 1991-2020-as referencia-időszak átlagát, és 0,12°C-kal a korábbi, 2023-as rekordot. Ez 1,6°C-os emelkedést jelent az iparosodás előtti szinthez képest. Különösen figyelemre méltó, hogy az év 11 hónapjában a hőmérséklet meghaladta az 1,5°C-os küszöbértéket, július 22-én pedig az emberiség történetében először mértek 17,16°C-os napi átlaghőmérsékletet.

A 2024-es felszíni hőmérséklet-anomália az 1991–2020-as referencia-időszak átlagához viszonyítva. | Forrás: C3S / ECMWF.

Az óceánfelszín éves átlaghőmérséklete 2024-ben 20,87°C-ra emelkedett, amely szintén minden idők legmagasabb értéke. Az El Niño-jelenség, amely 2023-ban kezdődött és 2024 első felében tetőzött, jelentősen hozzájárult a megnövekedett hőmérsékletekhez. Az év második felében ugyan az El Niño helyébe semlegesebb körülmények léptek, az óceánok felszíni hőmérséklete mégis rendkívül magas maradt.

2024-es tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliák és szélsőségek. A színes kategóriák a hőmérsékleti eloszlások percentiliseire utalnak az 1991–2020-as referencia-időszak alapján. A szélsőséges kategóriák („leghidegebb” és „legmelegebb”) az 1979–2024 közötti időszak rangsorolásán alapulnak. Az értékek kizárólag a jégmentes óceánokra vonatkoznak. | Forrás: C3S / ECMWF.

Európa 2024-ben szintén rekordot döntött, az éves átlaghőmérséklet 10,69°C volt, 1,47°C-kal magasabb, mint a 1991-2020-as referencia-időszak átlaga. A tavasz és a nyár különösen kiemelkedően meleg volt, a nyár például 1,54°C-kal múlta felül az évszak szokásos átlaghőmérsékletét. Ezek a hőmérsékleti eltérések számos szélsőséges időjárási eseményt idéztek elő, beleértve hőhullámokat és heves esőzéseket.

Ugyanakkor a tengeri jég kiterjedése az Északi-sarkvidéken és az Antarktiszon is aggasztó szintre csökkent. Az Antarktiszon 2024-ben ismét rekord alacsony értékeket mértek, különösen júniustól novemberig, míg az Északi-sarkvidék jégkiterjedése szeptemberben az ötödik legalacsonyabb szintre süllyedt az eddigi mérések történetében.

2024-ben a légköri szén-dioxid (CO₂) koncentrációja elérte a 422 ppm-et, míg a metán (CH₄) koncentrációja 1897 ppb-re nőtt. Ezek az értékek az emberi tevékenység okozta emissziók folyamatos növekedését tükrözik. A szén-dioxid-koncentráció 2,9 ppm-mel, a metán-koncentráció pedig 3 ppb-vel emelkedett 2023-hoz képest.

Havi globális légköri CO₂ (balra) és CH₄ (jobbra) koncentráció, amelyet műholdas adatokból számítottak ki a 2003–2024 közötti időszakra (szaggatott vonal), valamint a 12 hónapos átlag (folytonos vonal). | Forrás: C3S / CAMS / ECMWF / Brémai Egyetem / SRON.

A magas globális hőmérséklet és a megnövekedett légköri páratartalom (az év során 5%-kal az átlag felett) 2024-ben számos szélsőséges időjárási eseményt eredményezett. Hőhullámok, aszályok, árvizek és erdőtüzek pusztítottak világszerte. Különösen az amerikai kontinensen tapasztaltak jelentős erdőtüzeket: Bolívia és Venezuela történelmi csúcsokat döntött a tűzesetek szén-dioxid-kibocsátásában, míg Kanada a második legrosszabb évét könyvelhette el.

2024 Magyarországon is a meteorológiai feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt, az éves középhőmérséklet 12,91 °C lett, ami több mint 2 °C-kal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. A nyár rendkívüli forróságot hozott, 53 hőségnapot regisztráltak, ami kétszerese az átlagnak, és a nyári középhőmérséklet 23,5 °C-ra emelkedett. Az év aszályos volt, az éves csapadékmennyiség 16%-kal maradt el az átlagtól, miközben az őszi csapadék egyenetlen eloszlása sem tudta enyhíteni a szárazság hatásait.

Cselekvés szükséges

A jelentés számos vezető tudós figyelmeztetését tartalmazza. Carlo Buontempo, a C3S igazgatója szerint a jövőnk még mindig az emberiség kezében van, de gyors és határozott fellépésre van szükség a klímaváltozás súlyos következményeinek elkerüléséhez. Samantha Burgess, az ECMWF stratégiai vezetője szintén hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtized mindegyik éve az eddigi legmelegebbek közé tartozik, és az 1,5°C-os küszöb elérése már nem egy távoli lehetőség, hanem a jelen valósága.

A jelentés rávilágít arra, hogy a klímaváltozás nem egy távoli fenyegetés, hanem egy jelenleg zajló válság, amely azonnali globális összefogást és cselekvést követel meg. Az adatok egyértelműek: a jelenlegi pályán haladva az emberiség soha nem látott környezeti és társadalmi kihívások elé néz.