A nevető gáz hatása az éghajlatra egyáltalán nem vicces

2018. április. 06 12:10

A nevető gáz, vagy más néven kéjgáz hozzájárulása a globális felmelegedéshez nagyobb, mint a szén-dioxidé. A nevető gáz nem vicc.

Azt állítják a kutatók, hogy a talajok lecsapolása, vagy a nedves talajok művelés alá vonása, vagy öntözése önmagában nevető gáz forrásokat hoz létre. A dinitrogén-oxid 300-szor hatékonyabban tartja csapdában a légkörben hőt, mint a szén-dioxid.

A nevető gáz mindig feledteti a fogorvosi székhez kapcsolódó kellemetlen emlékeket, de ritkán gondolunk rá veszélyforrásként. A kutatók szerint a nevető gáz, vagy más néven a dinitrogén-oxid veszélyezteti a bolygó jólétét.

A termőföldek mezőgazdasági célú használata jelentősen növeli a nevető gáz kibocsátását. A kutatók a világon 58 különböző helyszínen vizsgálták a nitrogén-oxid kibocsátását és a mögötte lévő kormányzó folyamatokat. A kutatók azt találták, hogy a nedves talajtakaró becsatornázása, vagy a művelt talaj öntözése nevető gáz forrásokat eredményez.

Talán a leginkább kutatott üvegházgáz a szén-dioxid (CO2). Valóban helyes a megállapítás, mert az összes üvegházhatású gáz 82 százalékát teszi ki. De ez csak egy az üvegházhatást keltő gázok közül, amely az ózonréteget károsítja és a globális felmelegedést okozza. Bár nincs annyi belőle a légkörben, mint a szén-dioxidból, a dinitrogén-oxid (N20) az üvegházhatású gázok 5 %-át teszi ki és 300-szor hatékonyabban tartja a hőt csapdában a légkörben, mint a szén-dioxid. Ráadásul a mocsarak a Föld egyik legnagyobb szén-dioxid raktárát is jelentik – amíg le nem csapolják.

A dinitrogén-oxid ma már nem csak egy “nevetséges” tényező – jelentős mértékben járul hozzá a globális éghajlatváltozáshoz és az ózonréteg elvékonyodásához, amelynek fontos szerepe van bolygónkon, a kozmikus sugárzástól való védelemben. A szerves talajok, mint a lápok, a mocsarak és a lecsapolt tőzeges területek teszik ki a világ nitrogén forrásának több mint egytizedét. Ez a nevető gáz jelentős globális forrása is.

A tanulmány szerint a légkörbe kibocsátott dinitrogén-oxid mennyiségét a talaj nitrát koncentrációja határozza meg, amit a mezőgazdasági termelés, az ipari tevékenység, a víztartalom és a hőmérséklet határoz meg. Minél nagyobb a nitrátkoncentráció a talajban, annál nagyobb a felszabadított dinitrogén-oxid gáz mennyisége. A természetben előforduló lápok, mocsarak lecsapolása növeli a talajban található nitrát mennyiségét. A tőzeg olyan szerves anyag, amely felhalmozódik a vízzel telített közegben. Amikor a tőzeget tartalmazó vizes élőhelyeket lecsapolják, a maradandó talaj nitrátban gazdag.

A természetes vizes élőhelyek mesterséges lecsapolása lesz a szerves talajokból származó nevető gáz mennyiség jövőbeli változásainak elsődleges mozgatórugója. Ez a hatás fokozottan jelentkezik a trópusi zónákban a melegebb hőmérséklet miatt. A kutatók szerint intézkedésekre van szükség a tőzegterületek megóvása érdekében az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése és az ózonréteg védelme érdekében.

 

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Továbbra is erős az UV sugárzás és tikkasztó a meleg. Ezért tartózkodjanak a legmelegebb órákban hűvös helyen és fogyasszanak könnyű ételeket. Az elmúlt évekhez képest eddig csapadékosabb és melegebb nyár kedvezett a parlagfű növekedésének. A parlagfű pollenszemei már több helyen megjelentek a levegőben.

A légnyomás nem változik.