A szezon első hőhullámára készülhet Európa

Május közepén Európa időjárása akkora fordulatot vett, mintha valaki hirtelen átírta volna az évszakokat. Alig néhány nappal azután, hogy Franciaország szőlővidékein még fagytól tartottak, Szerbiában vörös riasztást adtak ki viharokra, és Közép-Európában szokatlanul hideg légtömeg keringett, most már ugyanennek a kontinensnek a nyugati felét egy korai hőhullám készül elönteni.

A meteorológusok egyre gyakrabban használják a „heat dome”, vagyis hődóm kifejezést. Ez nem puszta médiaköltészet: egy stabil magasnyomású rendszer lényegében fedőt tesz a kontinens fölé, bent tartja a forró levegőt, és megakadályozza a felhőképződést. A jelenség úgy működik, „mint egy fedő a forrásban lévő fazékon” — fogalmazott korábban a Reuters magyarázó anyaga.

Most pontosan ez történik Nyugat-Európa felett. A forró levegő Észak-Afrika felől érkezik, először az Ibériai-félszigetet érve el, majd Franciaországon, a Benelux államokon és Németországon át húzódik észak és kelet felé. A spanyol és portugál előrejelzések már most 35–38 fokos maximumokat mutatnak május végére — olyan értékeket, amelyek korábban inkább júliushoz vagy augusztushoz tartoztak.

A különös nem is önmagában a meleg, hanem annak időzítése. Európa az elmúlt hetekben még kifejezetten hideg és instabil mintázatban volt. A Guardian szerint a kontinens több térségében 10–15 Celsius-fokkal maradtak az értékek az ilyenkor megszokott alatt. Francia szőlőültetvényeken fagyvédelemre készültek, miközben több százezer villámcsapást regisztráltak a kontinensen. Ehhez képest most ugyanazokban a régiókban már a korai nyári hőség miatt aggódnak.

Az Egyesült Királyságban különösen látványos a fordulat. A brit sajtó arról ír, hogy az ország akár az első „hivatalos” idei hőhullámát élheti át ezen a hosszú hétvégén, 30–33 fok közeli hőmérsékletekkel. Egyes előrejelzések szerint London melegebb lehet, mint Athén vagy Róma.

Mindez azért kelt ekkora figyelmet, mert Európa az elmúlt években látványosan a felmelegedés egyik globális gócpontjává vált. A Copernicus és a Meteorológiai Világszervezet idei jelentése szerint 2025-ben a kontinens 95 százaléka az átlagosnál melegebb volt, miközben rekordokat döntöttek a tengeri hőhullámok, az aszályok és az erdőtüzek is.

A klímakutatás közben egyre nyugtalanítóbb következtetésekre jut. Egy friss Nature Climate Change-tanulmány szerint a jövő hőhullámai olyan intenzívek lehetnek, hogy bizonyos régiókban tömeges hőhalálozási események sem zárhatók ki. A 2003-as európai hőhullám, amely több tízezer ember halálát okozta, sokáig kivételes eseménynek számított. Ma már inkább előképnek tekintik.

Az új európai melegedési epizód egyelőre nem tűnik ilyen léptékűnek, de sok kutató szerint éppen az a figyelmeztető benne, hogy mennyire korán érkezik. A szezonális határok elmosódnak: a nyár egyre gyakrabban már májusban próbálkozik, a hőhullámok pedig nemcsak gyakoribbak, hanem hosszabbak és intenzívebbek is.

A kontinens közben furcsa kettősségben él. Miközben Dél- és Nyugat-Európa a hőségre készül, az emberek fejében még ott vannak az előző heti viharok, jégesők és hidegbetörések képei. Mintha Európa időjárása elvesztette volna a régi ritmusát: nem fokozatos átmenetek követik egymást, hanem hirtelen ugrások.

Magyarország egyelőre inkább ennek a nagy európai átrendeződésnek a peremén van. A következő napokban nálunk is melegedés várható, de nem a spanyol vagy dél-francia szélsőségek szintjén. A meteorológusok szerint azonban a nyugat felől érkező meleg légtömeg a következő hetekben Közép-Európára is egyre erősebben hatással lehet.

És talán ez az egész történet legfontosabb része: Európában ma már nem az a kérdés, lesznek-e hőhullámok, hanem az, milyen korán kezdődnek, meddig tartanak, és mennyire tud hozzájuk alkalmazkodni egy kontinens, amelynek infrastruktúráját, városait és mindennapi ritmusát még mindig egy hűvösebb évszázad logikája szerint építették fel.