Annyi eső hullott néhány nap alatt Krétán, mint nálunk egy egész évben

Szeptember végén és október elején a nyugatról érkező, megszokott atlanti széláramlatok helyett egy olyan különleges légköri helyzet alakult ki Európa felett, amely óriási viharokat hozott Görögországba, a legnagyobb csapást azon belül is Kréta szigete kapta. Hogyan alakulhatott ki ez a rendkívüli időjárási szituáció?

Szeptember utolsó napjaiban Skandinávia felett egy hatalmas anticiklon alakult ki, amely megállította a nyugati áramlást, és utat nyitott a fagyosabb, északkeleti levegőnek, amely a Balkánon át egészen az Égei-tengerig zúdult le. A hideg levegő keveredve a Földközi-tenger feletti meleg légtömeggel egy intenzív mediterrán ciklont hozott létre. 

Mivel nem volt olyan erős szél a magasban, ami arrébb mozdította a ciklont, emiatt annak a viharzónája napokig mozdulatlanul vesztegelt ugyanazon a helyen. 

A hideg levegő ahogy átsüvített a még kellemesen meleg tenger felett, magába szívta a nedvességet, és rendkívül labilissá vált. Amikor ez a nedves tömeg megérkezett Kréta szigetére, a magas hegyeknek ütközve özönvízszerű esőzést váltott ki.

A Görög Meteorológiai Szolgálat adatai szerint szeptember 30. és október 4. között hihetetlen mennyiségű eső zúdult a szigetre:

Szamariá (Xyloskalo): 860 milliméternél is több eső!
Anógia (Retimno):  640 milliméter.
Lassithi-fennsík (Tzermiado): 448 milliméter.

Összehasonlításul, hazánkban az éves csapadékmenniység 450-800 milliméter között alakul jellemzően.

Bár a mostanihoz hasonló extrém helyzetek (mint a 2019-es Chioni vagy Oceanida viharok) már korábban is okoztak komoly gondokat a térségben, ez az eset is tökéletesen megmutatta, milyen létfontosságú a sűrű meteorológiai hálózatok megléte. Így ugyanis időben érkezhettek a riasztások a helyi lakosokhoz.