Az éghajlatváltozás teszi keményebbé a teleket?

2018. március. 25 12:02

A tanulmány nyomós érveket hoz fel az elmúlt évtized néhány, figyelemreméltó téli időjárási epizódja esetében - miközben zajlik a globális felmelegedés.

Sok klíma szakértő még nem győződött meg arról, hogy az Északi-sarkvidéken zajló változások vezetnek az extrém téli időjárás előfordulásához.

Az Északi-sarkvidéken a téli felmelegedés epizódjai nagy valószínűséggel a kemény hideg idővel együtt járnak például az Egyesült Államok keleti részén, beleértve a hideg betöréseket és a hóviharokat is.

Ez a tanulmány az utolsó csepp a pohárban abban a régóta zajló vitában, ami még mindig a közepes szélességek téli időjárása és az északi sarkvidéken történő változások kapcsolatáról folyik.

A tanulmány írói közé tartozik Judah Cohen és Karl Pfeiffer (Atmoszférikus és Környezeti Kutatás) és Jennifer Francis (Rutgers Egyetem). Cohen és Francis az Északi-sark és a közepes szélességek időjárási rendszereinek kapcsolódásának két fő vizsgálója. Munkájuk potenciális magyarázatot nyújt az Egyesült Államokban és a világ többi részén előforduló kemény hideg és nagy hóesés néhány figyelemre méltó epizódjában.

Globálisan nézve a felszíni hőmérsékletek minden évszakban és gyakorlatilag az elmúlt 20-30 évben jelentősen melegedett. Ez alól kivételt képez a tél az Egyesült Államok, Észak-Európa és Észak-Ázsia nagy részén. Szokatlanul hideg telek voltak például Közép-Szibériában.

Legújabb tanulmányukban Cohen és munkatársai megvizsgálták az Egyesült Államok téli időjárását 12 amerikai nagyvárosban 1950-2016 között a téli időszakban egy téli szélsőségeket mutató index segítségével (AWSSI.) Az index a hőmérsékletet, a havazást és a hóréteg vastagsági küszöbértékeket használ annak kiszámításához, hogy a tél milyen kemény az egyes helyszíneken. A kutatók összehasonlították az AWSSI értékeket a sarkvidéken a hőmérséklettel és a légnyomással a 65 ° szélességi foktól északra és a sztratoszférában körülbelül 30 000 méterig.

Szoros összefüggést látható a melegebb sarkvidék és fokozódó, súlyos téli időjárás között minden olyan állomáson, ami a Sziklás-hegységtől keletre található. A legerősebb az összefüggés az Egyesült Államok keleti harmadában. A kapcsolat erősebb a nagy hidegek tekintetében, mint a nagy havazások esetén. De a keleti nagyvárosokban lehulló nagy mennyiségű hó és a sarki melegedés között is jelentős kapcsolat áll fenn.

A szerzők azonban kihangsúlyozzák, hogy a szoros összefüggés még nem bizonyítja a kiváltó okokat. Lehetséges, hogy a trópusi óceánokban zajló változások egy harmadik tényezőként játszanak szerepet, ami okozhatja például a sarkvidéki felmelegedést és a szélsőséges téli időjárási viszonyokat.
Sok kutató azonban még nem érzi magát meggyőzve az eredmények által.
A meleg sarkvidék és a hideg közepes szélességek közötti kapcsolat nyilvánvaló. A hideg levegő a sarkokról valahová eltűnik. A kérdés az, hogy hová és mi az oka a változásnak? Ez a tanulmány megerősíti a kapcsolatot, de nem derül fény az okára.

A játszma másik tényezőjére utalva az ellenlábasok azt állítják, hogy a keleti parton a melegebb óceáni hőmérsékletek intenzívebbé válhatnak és egyre nagyobb hóesést okozhatnak. A melegebb part menti vizek több vízgőzhöz és csapadékhoz vezetnek, és több energiát juttatnak a rendszerbe, mivel a vízgőz kicsapódik esőcseppekbe és hópelyhekbe. A melegebb víz és a hideg kontinentális levegő is dinamikus kontrasztforrás lehetnek. Azonban a melegebb óceán csak egy pontig javítja a hóesés esélyét, hiszen elegendő melegedés végül esőzéshez vezethet.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Ma sok lesz a felhő a Kárpát-medence felett, ezért a hőség sem lesz annyira tikkasztó és az UV sugárzást is mérsékli a borult idő. A nap második felében fülledtté válik az idő, mert nedvesebb légtömeg érkezik.

A légnyomás csökken.