Az időjárás a feje tetejére állt

Ennek az az oka, hogy az Északi-sark fagyos időjárása megszökött megszokott légköri börtönéből. Ezután délre költözött az Egyesült Államok középső és keleti részére. Ez az utóbbi években gyakrabban fordult elő, állítják a tudósok.

Miért van olyan hideg?

A szuper hideg levegőt általában a sarkkörön zárja le a poláris Rossby-hullám, ami egy óriási kör alakú időjárási mintázat az Északi-sarkkör környezetében. Ez az erős poláris örvény tartja magában normális esetben ezt a hideg levegőt. Amikor meggyengül, úgy tűnik, mintha egy gát tört volna át, és a hideg levegő dél felé zúdul le.

Ez a hideg nem számít rendkívülinek Kanadában, Alaszkában vagy Észak-Szibériában. Csak a hideg levegő ezúttal pályát tévesztett és Florida felé vette az irányt.

Nem szokványos?

Valóban nem. De még érdekesebb és rendkívülibb, hogy a hideg idő meddig tart, nem az hogy mennyire hideg? Kedden Boston átlépte hétnapos rekordját az egymást követő hideg (-7 °C alatti napi maximum hőmérséklet) napokra vonatkozóan. Ezzel egy 100 évvel ezelőtti rekord dőlt meg. A National Oceanic and Atmospheric Administration (NOAA) szerint több, mint 1600 napi hideg rekordot döntöttek meg december utolsó hetében. A legértékesebb a statisztikákban az, hogy a múlt heti átlaghőmérséklet a második leghidegebb volt a több, mint egy évszázados nyilvántartásban Minneapolisban, Chicagoban, Detroitban és Kansas City-ben, a harmadik leghidegebb Pittsburgh-ben és az ötödik leghidegebb New Yorkban.

Csak az USA-ban van ez így?

Eléggé. Amíg az Egyesült Államok megfagyott, a világ többi része a szokásosnál is melegebb volt. A földgömb egésze 0,5 Celsius fokkal melegebb volt, mint a szokásos, az Északi-sarkon pedig 3,4 fokkal volt melegebb, mint a normális.

Mitől mozdul el a Rossby-hullám?

Ez heves vitákat képez a tudósok között, és valószínűleg az ember által okozott éghajlatváltozás és a természetes változékonyság keveréke okozza. Az éghajlatváltozás mégsem a Rossby-hullámot magát tette extrémebbé, hanem a mozgása lett intenzívebb, amitől az időjárás szélsőségesnek tűnik.

Marlene Kretschmer, a Potsdam Institute klímakutatójának közelmúltbeli tanulmánya szerint 1990 óta a poláris örvény gyengült, és sokkal jobban hullámzik. De ez a tanulmány inkább Európát helyezte a középpontba. A folyamatban lévő kutatások azt mutatják, hogy hasonló összefüggés áll a gyakoribb sarkvidéki hideg betörések hátterében is. Pont amit most az Egyesült Államokban tapasztalnak.

Hogyan lehet ilyen lehűlés a felmelegedésben?

Nem szabad összekeverni az időjárást – ami néhány nap vagy hét egy régióban – az éghajlattal, amely évek, évtizedek alatt történik és az egész földet érinti globálisan. Az időjárás olyan, mint az ember gyakran változó hangulata. Míg az éghajlat olyan, mint egy személyiség, ami hosszabb távra szól. Néhány hideg nap nem vitatja az éghajlatváltozás tényét. Ez csak ostobaság, mint egy pár rossz nap a tőzsdén, ami nem jelenti azt, hogy emiatt a gazdaság válságba kerül.