Az óceánok és az éghajlatváltozás

2021. március. 24 16:50

Az emberi tevékenység következtében előálló melegedés féken tartásában kulcsfontosságú szerepe van az óceánoknak. Mindezért azonban hatalmas árat fizetünk.

Az óceánok alapvető meghatározói az éghajlati rendszernek; a Föld termosztátjaként és szállítószalagjaként működnek. Az óceán elnyeli és átalakítja a napsugárzás jelentős részét, hőt és vízgőzt bocsát a légkörbe. Óriási vízszintes és függőleges óceáni áramlatok cirkulálják a hőt gyakran több ezer kilométeren keresztül, így globális és helyi szinten is alakítják a Föld időjárását és éghajlatát. Az elmúlt években sorra születnek tanulmányok az óceán-légkör kölcsönhatások feltérképezésére, az óceán és az éghajlatváltozás összefüggéseinek feltárása.

Ma már egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a Föld felszínének 70%-át borító óceánoknak rendkívül sokat köszönhetünk a melegedés féken tartásában. A hatalmas víztömeg az üvegházhatású gázok okozta hőtöbblet több mint 90 százalékát elnyeli és tárolja, így megvéd minket a klímaváltozás miatt bekövetkező, még nagyobb hőmérséklet-növekedéstől. Ennek azonban nagy ára van, mely több színtéren is éreztetni fogja hatását.

Az emberi tevékenység következtében egyre növekvő üvegházgáz-koncentráció miatt rekord meleg az óceánok vize és a víz egyre savasabbá válik. A melegebb óceáni vizekben csökken a vízrétegek keveredése, és ezzel együtt az oxigén- és a tápanyag-ellátottság a tengeri élet számára. 2020-ban rekord aktívnak bizonyult az Atlanti-óceáni hurrikánszezon, emellett az Indiai-óceán és a Csendes-óceán ázsiai térségében is sok pusztító vihar fejlődött. Még decemberben is alkalmasak voltak a feltételek trópusi ciklon kialakulásához. A rendkívüli mennyiségű vihar létrejöttében kulcsszerepet játszott a normálnál jelentősen magasabb vízhőmérséklet.

Tanulmányok szerint 2100-ra az óceánok – a rendszer nagy tehetetlenségéből adódóan – az elmúlt 50 évben felvett hő 2-4-szeresét veszik majd fel még akkor is, ha a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 fok alatt marad, és 4-7-szeresét, amennyiben a kibocsátások tovább növekednek (IPCC).

Jelentős károkat szenved az óceáni élővilág, megváltoznak az óceáni áramlatok, továbbá a felvett hőtöbblet, az emelkedő vízhőmérséklet a tengerszint növekedését is magával hozza. A tengerszint a 20. század folyamán körülbelül 15 centiméterrel emelkedett; az emelkedés a gleccserekből származó olvadékvíznek, a melegebb tengervizek hőtágulásának és a grönlandi és antarktiszi jégtakarók olvadásából származó vízbevitelnek köszönhető. A tengerszint a következő évszázadokban is tovább emelkedik majd. Az IPCC előrejelzései azt mutatják, hogy a tengerszint emelkedése 2100-ig elérheti a 30-60 centimétert még akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen csökken, és a globális melegedés jóval 2 fok alá korlátozódik. Ha azonban az üvegházgáz-kibocsátás változatlanul folytatódik, a növekedés 60 és 110 centiméter között lehet. Számos part menti település tűnhet el a térképről.

A globális népesség 40%-a él a partvidék 100 kilométeres körzetén belül. Rendkívül nagy szükség van a part mentén lakók védelmére a természeti erőkkel szemben. Egyre jelentősebbek azon kutatások, melyek az egyes események kölcsönhatásainak előrejelzését helyezik előtérbe – és nem kizárólag a soron következő időjárási eseményt igyekeznek meghatározni.

A 2021-es Meteorológiai Világnap is a fenti téma köré szerveződött; címe: “Az óceánok, éghajlatunk és az időjárás”. A meteorológus közösség világszerte minden évben március 23-án ünnepli a Meteorológiai Világnapot, mely az 1950-ben életre hívott Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization; WMO) megalapításának fordulója. Az idei esemény célkitűzései között említhetjük Földünk hatalmas vizeinek, az óceánok szerepének köztudatba hozását – az emberi tevékenység hatását mérsékelni igyekvő, hatalmas rendszer határait feszegetjük az éghajlatváltozás féken tartásával kapcsolatos, egyre égetőbb teendők elodázásával.

Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Továbbra is erős az UV sugárzás és tikkasztó a meleg. Ezért tartózkodjanak a legmelegebb órákban hűvös helyen és fogyasszanak könnyű ételeket. Az elmúlt évekhez képest eddig csapadékosabb és melegebb nyár kedvezett a parlagfű növekedésének. A parlagfű pollenszemei már több helyen megjelentek a levegőben.

A légnyomás csökken.