Ekkor maradhat először jég nélkül az Északi-sarkvidék

Egy új tanulmány szerint az Északi-sarkvidék az előrejelzések szerint 2030 augusztusára vagy szeptemberére válik jégmentessé bármilyen üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyv szerint.

Továbbá a Jeges-tengeren az évszázad közepére (2035-2067-re) gyakran előfordulhatnak jégmentes körülmények, állítja a Nature Reviews Earth & Environment folyóiratban megjelent tanulmány.

“Tanulmányunk a jégmentes körülmények gyakoriságára is összpontosít, nem csak akkor, amikor először érik el a jégmentes körülményeket” – mondta Alexandra Jahn, a Colorado Boulder Egyetem munkatársa. Hozzátette, hogy ez azért fontos, mert a sarkvidéki tengeri jég nem szűnik meg létezni, miután először jégmentessé válik. Ezért fontos azt is tudni, hogy a jövőben milyen gyakran fordulnak elő jégmentes körülmények.

A sarkvidéki tengeri jégtakaró – amely magában foglalja a tengeri jég területét, kiterjedését és vastagságát – csökkent a műholdas megfigyelések 1979-es kezdete óta. A következő néhány évtizedben jégmentes körülményeket láthatunk, amelyre legalább 80.000 éve nem volt példa.

“A jégmentes Északi-sarkvidékre való áttérés azt jelenti, hogy a rendszer az évelő tengeri jégtakaróról a szezonális tengeri jégtakaróra, vagy más néven a fehér nyári sarkvidékről a kék sarkvidékre vált át” – írták a kutatók áttekintésükben.

Jahn és kollégái felvázolták a jégmentes Északi-sarkvidék előrejelzéseit, beleértve a szeptembert és más hónapokat is. A jégmentes előrejelzések számszerűsítéséhez a csapat éghajlati modellek segítségével elemezte a tengeri jég havi kiterjedését. Miután áttekintették a jégmentes körülmények meghatározására vonatkozó tanulmányokat, azt találták, hogy azok idővel változtak.

Korábban az összes tengeri jég szinte teljes eltűnését nevezték “jégmentes sarkvidéknek” (blue ocean event). Mostanra azonban a tudósok megállapodtak abban, hogy az Északi-sarkvidéket jégmentesnek nyilvánítják, ha az óceánon kevesebb, mint 1 millió négyzetkilométernyi jég található.

Az elmúlt években a Jeges-tengeren szeptemberben a legkisebb jégtakaró 3,3 millió négyzetkilométernyi volt. A sarkvidéki tengeri jég minden év szeptemberében éri el minimális kiterjedését.

A tanulmány kiemelte, hogy minden jövőbeli kibocsátási forgatókönyv szerint az első jégmentes nap az Északi-sarkvidéken több, mint 10 évvel korábban következhet be, mint a korábbi előrejelzések mutatták.

A jégmentes körülmények előfordulásának gyakorisága a jövőbeli felmelegedési szintektől függően változhat. Például, ha jégmentes körülmények fordulnak elő 1,5 fokos felmelegedés esetén, akkor az valószínűleg több évtizedig nem ismétlődik meg. Amennyiben azonban a felmelegedés meghaladja a 2 vagy 3 °C-ot, a szeptemberi jégmentes körülmények két-három évente, vagy akár minden évben megismétlődnének.

Amennyiben a hőmérséklet az 1,5 °C-os határon belül marad, vagy csak rövid ideig haladja meg ezt a határértéket, akkor kevesebb, mint 10 százalék esély van arra, hogy az Északi-sarkvidék nem válik jégmentessé.

A lap azt is elmondta, hogy az Északi-sarkvidék ellenálló, és visszatérhet a normális kerékvágásba, ha a légkör lehűl. A modell-előrejelzések azt mutatják, hogy csökken annak valószínűsége, hogy az Északi-sarkvidék jégmentes körülményekkel szembesüljön, ha a hőmérséklet 2050-re csökken, a szén-dioxid légkörből való eltávolításával.

“A jég terjeszkedése ugyanazt a kapcsolatot követi, mint az olvadás, tehát ugyanannyi tengeri jeget kapunk vissza a légkör hűtésével, mint amennyit elveszítünk a felmelegedéssel” – magyarázta Jahn.

A csapat ezután azt tervezi, hogy megvizsgálja a napi jégmentes körülményekre vonatkozó előrejelzéseket is, ami eddig nem történt meg.