Érkezik az év leglátványosabb meteorzápora: a Geminidák!

Amellett, hogy a legerősebb és legimpozánsabb éves meteorzápor, egy kicsit kozmikus különcök is egyben. Hogy miért?

A Geminidák, amint a nevük azt sugallja, látszólag az Ikrek (Gemini) fényes csillagképéből származnak. Habár a meteorok úgy tűnnek, hogy az Ikrek csillagképből érkeznek, az egész égbolton megjelennek. A legjobb eredmény elérése érdekében az Ikrektől távolabb kell az égre tekintenünk, hogy a meteorokat hosszabb csóvával láthassuk, ahogyan azok csíkot húznak. Közvetlenül az Ikrekre nézve, kevésbé látványos meteorokat láthatunk.

Honnan származnak a Geminidák?

A Geminidák egy Föld közeli objektumhoz, a 3200 Phaethonhoz kapcsolódnak. Ez egy aszteroida, amely lehetséges, hogy összeütközésbe került korábban egy másik objektummal a távoli múltban, és ebből keletkezett a törmelékek árama, amelyben a Föld éppen jár. A Phaethon egy viszonylag kis űrbéli szikla: mindössze 5,8 km átmérőjű. Az aszteroida 1,4 évente kerüli meg a Napot. Időnként közel van a Földhöz (biztonságos távolságban), és nagyon közel jár a Naphoz, a Merkúr pályáján belül, amely csak 0,15 csillagászati egység a Naptól. (A csillagászati egység a Nap és a Föld közötti távolság: körülbelül 150 millió kilométer). Azokat a sziklákat, amelyek a Föld légkörébe kerülnek, meteoridoknak nevezik. Azokat, amelyek a légkörbe érnek, meteoroknak nevezik őket, és ha elérik a talajt (ami nem fog megtörténni a Geminidákkal, mivel a részecskék túl kicsik ahhoz, hogy túlélhessék az utazást), a sziklákat meteoritoknak nevezik.

A Phaeton rejtélye

Meteoroidok – a meteorokat alkotó porrészecskék – a meteorzáporok legnagyobb része üstökösökből származik. Az üstökös magjából szabadulnak fel, amikor az üstökös a Nap közelében felmelegszik. Az aszteroida nem tartalmaz olyan illékony  jégrészecskéket, amelyek a Nap közelében csóvát okozhatnak. Tehát a mechanizmus, amellyel a Geminida meteoroidok felszabadulnak a Phaethonból, még mindig rejtély. Megfigyelések azt mutatták, hogy a Nap közelében felfénylik és üstökös-szerű tulajdonságokat mutat. Ezért egyes kutatók szikla-üstökösnek” hívják, feltételezve, hogy részecskék szakadnak le az aszteroidáról. Valójában az aszteroida felszíne 700 °C-ra melegszik fel, mivel fele olyan távol kerül a Naphoz, mint a forró Merkúr, ami jelentős termikus terhelést jelent az aszteroida felszínén, és ez okozhatja az ásványok lebomlását. Ezután az anyag a Napból érkező napszél az aszteroida felszínéről lefújja. Más kutatók azzal érvelnek, hogy a Geminida meteoroidok mennyisége annyira nagy, hogy csak egy nagyobb szülő-aszteroida szétszakadásából származhatnak. A legnagyobb maradék pedig az 5,6 km-es Phaethon.

Egy fiatal meteorzápor

A Geminidákat az 1830-as években vették először észre. Korábbról nincsenek feljegyzések róluk. Nagyon valószínűtlen, hogy a Geminidákat eddig figyelmen kívül hagyták volna – más éves meteorzáporokat, például a Lyridákat, a Perseidákat és a Leonidákat évszázadok keresztül megfigyelték. Az első, kevesebb mint kétszáz évvel ezelőtti megfigyelés óta a Geminida meteorzápor egyre erőteljesebb, és most már egyre jelentősebb.

Hol, hogyan és mikor láthatók a Geminidák?

Az első Geminidák december 4-én jelentek meg, de mostanra erősödik igazán fel a jelenség. December 10-ről 11-re virradó éjszaka óránként 10 darabot, következő éjjel 20 darabot, majd aztán 30 darab Geminidát láthatunk óránként december 12-13-án. A Geminidák csúcsa december 14-én lesz, így akár 80 vagy több meteoritot is láthat óránként december 13-14 és 14-15-én. Ezek a számok azt feltételezik, hogy sötét az ég és távol van a fényszennyezéstől, és éjfél körül figyeli meg az ember. A csúcsidőben az új hold a helyi idő szerint körülbelül 11 órakor nyugszik, így az éjszakának több mint a fele sötét marad. Ezt követően a Geminidák száma gyorsan csökken az égen december 17. után.

A Geminidák megtekintéséhez nincs szükség teleszkópra vagy távcsőre, csak a puszta szemre. Vigyen magával egy kényelmes széket. Keressen egy helyet a lehető legtávolabb a mesterséges fényszennyezéstől. Minél sötétebb az ég, annál több meteort fog látni. Öltözzön megfelelően! Valószínűleg, hogy fagyni fog, ezért jó melegen kell öltözni. Kétszer olyan melegen öltözzön, mint mennyire elegendőnek gondolja, mert fél óra vagy egy óra (vagy annál több) megfigyelés után derült égboltnál gyorsan hideg lesz és könnyen megfázhat. Ne vigye túlzásba forró italokat, mert az ténylegesen növeli a hőveszteséget.

Lássuk, a felhők mennyire zavarják meg a jelenség megfigyelését

Hétfőn este 11 órakor várhatóan az ország nagy részén kevés lesz a felhő:

Kedden este szinte az egész országban erősen felhős, borult idő várható, így a hullócsillagok megfigyelése nem lesz lehetséges:

Szerda este az ország középső területein várhatóan kevés lesz a felhő:

Csütörtök este az Alföldön és az Északi-középhegység térségében várható a legkevesebb felhő:

Péntek este az ország nagy részén már borult lesz az ég, legfeljebb az északkeleti megyékben lehetnek még kevéssé felhős területek:

Szombat este országszerte erősen felhős, borult idő várható: