Képsorozat a Jupiter felhőiről

2020. január. 26 14:50

Különböző gyorsasággal áramló sávok, rendkívüli szélsebesség és szélnyírás jellemzi Naprendszerünk legnagyobb bolygójának atmoszféráját.

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója, tömege két és félszerese a Naprendszer többi bolygójának együttvéve. Elsősorban nem szilárd anyagból áll: építőeleme jórészt a hidrogén, de tömegének egynegyedét hélium teszi ki. Forgása gyors. Külső atmoszférája több sávra oszlik, az egyes sávok határain turbulencia és igen intenzív viharok alakulnak ki. Az egyes felhősávokban a 360 km/órás szélsebesség átlagosnak számít. Felhői ammóniakristályokból és ammónium-hidroszulfidból állnak.

A Jupitert 2011. augusztus 5-e óta a NASA Juno űrszondája tanulmányozza; fő célja válaszokat találni a bolygó összetételével, atmoszférájával és mágneses mezejével kapcsolatos kérdésekre. Küldetése 2021 júliusáig tart, útja végén az óriásbolygóba csapódik. Az alábbiakban Juno képeit mutatjuk be.

Színkorrekcióval készült kép, mely a térbeli értelmezést hivatott segíteni. A fényes, fehér felhők a legmagasabbak, árnyékot vetve a felhők következő rétegére. A narancssárga színnel jelzett felhők a legmélyebben elhelyezkedők. Forrás: NASA / Kevin M. Gill

Kaotikus, viharos terület az északi féltekén (elnevezése szerint “fonalas régió”). Színkorrekcióval készült kép. Forrás: NASA / Kevin M. Gill

Viharos északi félteke. Színkorrekcióval készült kép. Forrás: NASA / Kevin M. Gill

Ciklon a Jupiteren. Az örvényt a “north north north north temperate belt,” vagy NNNNTB (“észak-észak-észak-észak mérséklet öv”) elnevezésű régióban figyelték meg, mely a bolygó tartós felhősávjainak egyike. Ezeket a sávokat az eltérő sebességű uralkodó szelek képezik. Az itt látható örvény hozzávetőleg 2000 kilométer széles. A Jupiter többnyire hidrogénből és héliumból áll, de a felhők bizonyos részeinek színe kén és foszfortartalmú gázok jelenlétére utal, amelyek a bolygó melegebb belső részéből származnak. Színhelyes kép. Forrás: NASA / Kevin M. Gill

Magassági felhőképződés, örvénylő mintázattal körülvéve a “North North Temperate Belt” sávban (“észak-észak mérséklet övben”). A Juno által gyűjtött gravitációs adatok alapján kiderült, hogy a sávok valójában mélyen behatolnak a bolygóba, mintegy 3000 kilométer mélyre. Színkorrekcióval készült kép. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Jason Major

Kavargó felhőkarok és örvények az északi féltekén. Színkorrekcióval készült kép. A világos felhők magasszintű felhők, leginkább ammónia, vagy ammónia és víz alkotja őket, kisebb részben szerepelhetnek ismeretlen kémiai összetevők is. A kép alján lévő ovális képződmény belsejében (a Nagy Vörös Folthoz hasonlóan) valószínűleg a középpont felé lassul a szél. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Gerald Eichstädt /Seán Doran © CC NC SA

A kép bal felső sarkából induló fehér folyam az N2 elnevezésű jet stream a “northern temperate belts” sávban (észak mérséklet öv). Színkorrekcióval készült kép. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS/Gerald Eichstäd/Seán Doran © CC NC SA

Kavargó felhők az északi féltekén. Fejlődő viharokat mutatnak a világos színű területek. Színkorrekcióval készült kép. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS / Björn Jónsson, © CC NC SA

Címkék:, ,
Részletes előrejelzés, aktuális időjárás

Fronthatás

Nincsfronthatás

Továbbra is erős az UV sugárzás és tikkasztó a meleg. Ezért tartózkodjanak a legmelegebb órákban hűvös helyen és fogyasszanak könnyű ételeket. Az elmúlt évekhez képest eddig csapadékosabb és melegebb nyár kedvezett a parlagfű növekedésének. A parlagfű pollenszemei már több helyen megjelentek a levegőben.

A légnyomás nem változik.