Már elindult a következő jégkorszak, de az ember megállította

A Föld éghajlata természetes módon is jelentős változásokon megy keresztül: a több tízezer éves időskálán ismétlődő jégkorszakokat és melegebb, úgynevezett interglaciális időszakokat elsősorban a Föld pályájának és tengelyferdeségének változásai alakítják. Egy friss kutatás szerint azonban a legutóbbi meleg időszak végén már megkezdődött a következő eljegesedés, amelynek kibontakozását végül az emberi eredetű globális felmelegedés szakította félbe.

A Science folyóiratban publikált tanulmány középpontjában a kanadai Baffin-szigeten található Barnes-jégsapka áll. Ez a jégképződmény a hatalmas Laurentide-jégtakaró utolsó fennmaradt maradványa. A Laurentide-jégtakaró Észak-Amerika jelentős részét borította a legutóbbi jégkorszak idején, majd az éghajlat felmelegedésével fokozatosan visszahúzódott a kanadai sarkvidéki térségbe.

A kutatók megállapították, hogy a Barnes-jégsapka a jelenlegi interglaciális időszakban mintegy 3600 évvel ezelőtt érte el legkisebb kiterjedését. Ezt követően azonban változás kezdődött: körülbelül kétezer éve a jég ismét növekedésnek indult. A tanulmány szerzői ezt a folyamatot a következő eljegesedési ciklus kezdetének tekintik.

A jégtakaró növekedése hosszú időn keresztül folytatódott, és a rekonstruált adatok szerint nagyjából 1960 körül érte el legnagyobb kiterjedését. Ekkor azonban újabb fordulat következett. Az emberi tevékenység következtében emelkedő üvegházhatásúgáz-koncentráció és az ehhez kapcsolódó nyári felmelegedés negatívra fordította a jég tömegmérlegét: a jégsapka több jeget veszített, mint amennyit a havazás révén pótolni tudott. Ennek következtében a jég pereme visszahúzódott, és az eljegesedési folyamat véget ért.

A kutatás egyik különösen fontos megállapítása, hogy mindez annak ellenére történt, hogy a nyári besugárzás természetes okokból tovább csökkent. Ez a hosszú távú változás önmagában inkább a lehűlésnek és a jég növekedésének kedvezett volna. Az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás azonban olyan erős éghajlati kényszert jelentett, amely felülírta ezt a természetes tendenciát.

Az eredmények jól szemléltetik, milyen jelentős mértékben képes az emberi tevékenység befolyásolni a Föld éghajlati rendszerét. A természetes jégkorszaki ciklusok rendkívül lassan, évezredek alatt bontakoznak ki, az emberi eredetű felmelegedés viszont néhány évtized alatt is képes látványos változásokat előidézni a jégtakarók állapotában.